Létezhetett egy másik ősemberfaj is?

Ezt a hominidát - amelynek ujjpercéből találtak egy csontdarabot - 2008-ban találták meg az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban. Egyidőben élt a neandervölgyiekkel és a modern emberrel, azonban mindeddig ismeretlen típushoz tartozik - mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet evolúciós antropológusa, aki munkatársaival a csonttöredék mitokondriális (a sejt energiaszervében található) DNS-ét elemezte.

Az örökítőanyagok összevetése alapján legkevesebb egymillió évvel ezelőtt élhetett a gyenyiszovai emberféle, a neandervölgyi és a mai ember utolsó közös őse - mutatnak rá a kutatók a Nature címjű tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

"Rendkívül meglepő" - kommentálta a felfedezést egy telefoninterjú során a Max Planck genetikai részlegének igazgatója, Svante Paabo, aki szerint meg kell várni a sejtmagban található DNS analízisének eredményét, mert ezzel dönthető el teljes bizonyossággal, hogy a "gyenyiszovai ember" egy másik fajhoz tartozik-e, vagy csak egy másik ágat képvisel valamely emberfélén belül.

A most megtalált hominida valószínűleg szintén az afrikai kontinensről származik, azonban nem abban az időben vándorolt el onnan, amikor a neandervölgyiek vagy a Homo sapiens ősei. Az első migrációs hullám 1,9 millió évvel ezelőtt zajlott, ekkor a Homo erectus hagyta el Afrikát. A gyenyiszovai barlangban talált emberféle nem származhatott ebből a hullámból, mivel ez a kiáramlás mintegy 900 ezer évvel előzte meg - a neandervölgyivel és a szibériaival - közös ősünk megjelenését.

A paleontológiai és genetikai adatok arra utalnak, hogy ezt a nagy elvándorlási hullámot még legalább kettő követte: a neandervölgyiek ősei 300-500 ezer évvel ezelőtt, majd a mai ember elődei 50 ezer évvel ezelőtt mondtak búcsút a kontinensnek.

A közelmúltig élt az a feltevés, hogy 40 ezer évvel ezelőtt az emberi nemnek mindössze két képviselője, a mai ember és a neandervölgyi élt, ám ezt a teóriát megdöntötte a 2003-ban az indonéziai Flores szigetén talált aprócska hominida, a nagyjából mindössze 13 ezer évvel ezelőtt élt Homo floresiensis maradványainak felfedezése. A genetikai vizsgálatok szerint a gyenyiszovai emberféle lehet a negyedik faja a hominidák nemének, ez pedig "az eurázsiai népesség eddig ismert történetének felülvizsgálatát" követeli meg - jegyezte meg Terence Brown, a Nature-ben közölt kommentárjában.

A "gyenyiszovai ember" a leletek körül található barlangi talaj vizsgálata alapján nagyjából 30-48 ezer évvel ezelőtt élt. A kutatók szerint valószínűleg együtt élt a neandervölgyiekkel, akiknek jelenlétére az Altáj-hegységben számos bizonyítékot találtak a gyenyiszovai barlangtól legfeljebb 100 km-nyire.