Egy új tanulmány szerint a nemrégiben diabétesszel és magas vérnyomással diagnosztizált középkorú felnőtteknek van némi idejük megtanulni, hogyan kontrollálhatják vérnyomásukat gyógyszerek nélkül, de ez az idő véges.
Részletek...Közel fele azoknak, akiket mániás depresszióval kezelnek, magas vérnyomással is küzd, és minél fiatalabb korban jelenik meg ez a pszichés betegség, annál valószínűbb a magas vérnyomás kialakulása, állítja a Michigani Egyetem (MSU) egy új tanulmánya.
Részletek...Ahhoz, hogy a vér a szervezet minden részébe eljutassa a tápanyagokat és az oxigént, erős nyomásra van szükség a verőerekben (artériákban). Ezt a nyomást a szív ritmikus pumpálása biztosítja. Amikor a szív összehúzódik, kiáramlik belőle a vér, és emiatt megnő a nyomás. Ezután a szívizom elernyed: ilyenkor leesik a vérnyomás.
Bár egyes esetekben elfogadottnak tekintik a 130/85 illetve a 140/85 Hgmm értéket is, felnőtt emberek esetében az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm, illetve ez alatti érték.
A vérnyomásmérés eredményét két számmal fejezik ki: pl. 120/80 Hgmm. Az első számot, (példánkban a 120-at), szisztolés értéknek nevezik, ez jelzi a szív összehúzódása során mért vérnyomást. A törtjel után következő szám, az ún. diasztolés vérnyomás érték, amit a szív elernyedésekor mérnek.(példánkban ez az érték 80). Mindkét érték egyaránt fontos, együtt van jelentőségük.
Magas vérnyomásról beszélünk, amikor a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. Miért pont ez a kritikus érték? Egy átfogó, sok országban végzett vizsgálat tanulsága az, hogy 140/90 Hgmm vérnyomás érték fölött ugrásszerűen növekszik a különböző keringési betegségek gyakorisága.
Igen! Az érrendszeri betegségek szempontjából fontos, hogy milyen mértékben tér el a vérnyomás a normális értéktől. Ez alapján megkülönböztetünk enyhe, közepes, illetve súlyos hipertóniát.
Az orvostudomány mai álláspontja szerint, idősebb korban sem elfogadható az optimálisban számító 120/80 Hgmm-nél magasabb érték. Az ennél nagyobb vérnyomás ugyanis jelentősen növeli a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Igen! Bár a magas vérnyomás (hipertónia) egy kezdetben alattomosan jelentkező, tüneteket, fájdalmat, és panaszt nem okozó betegség, évek múlva azonban súlyos szövődményekhez vezethet, és akár életet veszélyeztető betegségek kialakulását okozza.
A magas vérnyomás nem vezethető vissza egyetlen okra, sok esetben nem is lehet meghatározni a betegség pontos okát. Természetesen ismeretesek olyan kockázati tényezők, amik megléte esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség. Ilyenek lehetnek az alábbiak: túlsúly, elhízás, meglévő vesebetegség, cukorbetegség, hormonális zavarok, közeli hozzátartozók szív-, érrendszeri megbetegedése, dohányzás, a stresszes életvitel, a magas koleszterinszint, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb.
A magas vérnyomás betegség bárkinél előfordulhat, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával növekszik, de sajnos egyre több fiatal középkorú is érintett. Mivel a hipertónia kialakulása gyakran összefügg az életmóddal, így elmondható, hogy azok vannak inkább kitéve ennek a betegségnek, akiknél a kockázati tényezők (fokozottan) jelen vannak, de a betegség sajnos akkor is előfordulhat, ha nem tartozunk a rizikócsoportba.
Vizsgálatok bizonyították, hogy a tartósan magas, 140/90 Hgmm-es, vagy azt meghaladó vérnyomásértékek minden életkorban növelik a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ilyen betegség az erek elmeszedése következtében létrejövő szívelégtelenség, a szívkoszorúér-problémák és szívinfarktus, az agyvérzés, embóliák, alsó végtagi érszűkületek.
Mind világviszonylatban, mind Magyarországon a halálesetek körülbelül harmada érrendszeri okokra vezethető vissza, ez évente mintegy 17 millió embert jelent. Közülük 7 millióan szívkoszorúér-betegségben, 6 millióan pedig stroke-ban (agyvérzés) haláloznak el. Magyarországon a keringési rendszer betegségei jelentik a leggyakoribb halálokot; az elhunytak több mint fele ilyen típusú betegségben hal meg.
A magas vérnyomás (hipertónia) a magyar lakosság körülbelül 20-25 százalékát érinti. Ez az arány az idősebb korosztály körében jóval magasabb, 65 éves kor felett már akár 70%-ról is beszélhetünk.
Természetesen igen és kell is tennünk! Oda kell figyelnünk arra, hogy az életünkben jelenlévő kockázati tényezőket csökkentsük: ügyeljünk testsúlyunkra, gondoljuk át táplálkozási szokásainkat, sportoljunk, éljünk „szívbarát" életet, járjunk rendszeresen orvoshoz, méressük meg vérnyomásunkat, koleszterinszintünket. Különösen akkor fordítsunk nagy figyelmet a megelőzésre, ha családunkban már előfordult ilyen típusú megbetegedés, hiszen akkor valószínűleg mi is hajlamosabbak vagyunk a hipertóniára.