Magyar kutatóknak sikerült azonosítani a reumát okozó egyik fehérjét

Forrás: MTI
Szerző: NetAmbulancia
2009. 03. 20. 06:42:37

Azonosították a reumás ízületi gyulladásban szerepet játszó fehérjét a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatói Mócsai Attila egyetemi docens vezetésével; munkásságuk a későbbiekben új gyulladásgátló gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé. A munkacsoport eredményei az immunológiai kutatás egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Journal of Experimental Medicine 2009. márciusi számában jelentek meg.

A rheumatoid arthritis súlyos krónikus ízületi betegség, amely a népesség körülbelül 1 százalékát érinti világszerte. A betegség gyógyszeres terápiája mindmáig nem megoldott, az újabb gyógyszerek kifejlesztését pedig hátráltatja a kórfolyamat molekuláris szintű részleteire vonatkozó ismereteink hiánya. Bár régóta tudjuk, hogy a rheumatoid arthritis az úgynevezett autoimmun betegségek csoportjába tartozik, amelyek során az immunrendszer a szervezet saját szöveteit, ez esetben például a végtagok kisízületeit támadja meg, mindmáig nem tisztázott, hogy az immunsejtek kóros aktiválódása milyen további folyamatokon keresztül vezet az ízületek károsodásához - magyarázta az MTI-nek Mócsai Attila.

Munkacsoportja mutatta ki, hogy az egyes immunsejtek, például az úgynevezett neutrofil granulociták sejten belüli jelátviteli folyamataiban részt vevő PLCgamma2 fehérje elengedhetetlen szerepet játszik a rheumatoid arthritis állatmodelljének kialakulásában. Ezt oly módon bizonyították, hogy genetikailag PLCgamma2-hiányossá tett egerekben vizsgálták az autoimmun ízületi gyulladás lefolyását. A PLCgamma2-hiányos (PLCgamma2 "knock out") egerekben egyáltalán nem jött létre sem az ízületek gyulladása, sem az azt követő jellegzetes mikroszkópos szöveti elváltozás.

A PLCgamma2-hiányos egerek végtagjaik kapaszkodóképességét is megőrizték. Ez arra utal, hogy a PLCgamma2 az ízületi funkciónak a reumás ízületi gyulladással együttjáró csökkenésében is részt vesz. Mindezek az eredmények a rheumatoid arthritis kialakulásában kiemelkedően fontos új molekulát azonosítottak, amely a későbbiekben új gyulladásgátló gyógyszerek kifejlesztésének a kiindulópontja is lehet.

Mint Mócsai Attila a kutatással kapcsolatban kiemelte, munkacsoportjában irányítása mellett a kísérletes munka döntő részét Jakus Zoltán egyetemi adjunktus, a közlemény első szerzője végezte.

Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?

Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!

Hazánkban péntek délelőtt a többórás kellemes napsütést inkább csak délkeleten zavarja átmeneti felhősödés. Délután a sok napsütés mellett időnként gomolyfelhők növekednek, de inkább csak a Dunántúlon fordulhat elő rövid zápor, zivatar. A szél élénk északkeleti lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 24 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Pénteken a hidegfronti hatás és az azzal járó tünetek fokozatosan megszűnnek, a frontra érzékenyek is megkönnyebbülnek. Néhány fokkal hűvösebb... Bővebben »