Májkárosodást okozhatnak koraszülötteknél a műanyagban lévő ftalátok

A tanulmányt a mannheimi kórház intenzív részlegén végezték 30 koraszülött bevonásával az intravénás tápláláshoz régebben használatos tasakokkal és csövekkel. Miután a kórház ftalátoktól mentes változatra cserélte ki az intenzív ellátásban használt műanyageszközöket, újabb 46 újszülöttet vizsgáltak meg.

A kutatók úgy találták, hogy a DEHP rövidítésű (dietil-hexil-ftalát) anyagot tartalmazó felszerelésből táplált újszülöttek 50 százalékánál alakultak ki májproblémák, míg a második csoportba tartozók közül csak 13 százaléknál jelentkeztek ilyen gondok.

Az első csoportba tartozó gyerekeket átlagosan 26 napig kellett intravénásan táplálni, négy nappal tovább, mint a második szakaszban vizsgált gyerekeket - ez a tény némiképp befolyásolhatta a kapott eredményeket. Deborah Cory-Slechta, a Rochester Egyetem munkatársa azonban úgy véli, hogy a néhány nap különbség nem okozhat akkora eltérést az eredményekben, amekkorát a német orvosok tanulmányukban leírtak.

Edmund Crouch - aki az amerikai Nemzeti Kutatási Tanácsnak a ftalátok kockázatát vizsgáló csoportjában is dolgozott - viszont szkeptikus, és úgy gondolja, hogy a mannheimi tanulmány nem vett figyelembe minden tényezőt, amely a ftalátok jelenlétén kívül is májproblémákat okozhatott a babáknál.

Korábban állatkísérletek azt mutatták, hogy a ftalátok jelentős egészségügyi kockázatot hordoznak. Mivel a koraszülöttek mája még nem eléggé érett, ezek a babák különösen érzékenyek a májkárosító hatásokra.

Az Egyesült Államok egyes kórházaiban ezért cserélték ki az intravénás tápláláshoz használt felszerelést DEHP-mentes eszközökre.