Március 11, a vese világnapja

A krónikus vesebetegség és az általa okozott szív- és érrendszeri betegségek előfordulása járványszerűen növekszik az egész világon. Ma már népbetegségnek számít, s egyre fiatalabb korban jelentkezik: világszerte több mint ötszázmillió ember, azaz minden tizedik felnőtt szenved tőle. A krónikus vesebaj alattomos betegség, mert csak a végső stádiumban produkál látványos tüneteket.

A veseelégtelenség egyszerű vérvételből, illetve vizeletmintából állapítható meg. A krónikus vesebetegség esetén a vese funkciói csökkennek, működése teljes mértékben már nem állítható helyre. A szív- és agyi erek meszesedése mellett fokozatos csontvesztés is kialakul, ugyanakkor a vesén belül csontszerű képletek jönnek létre. Minél inkább zsugorodik a vese, annál nagyobbra nő a szív, ez okozza a szívelégtelenséget. A krónikus vesebetegeknél a szívinfarktus veszélye kétszeres, az agyi érkatasztrófáé háromszoros. A veseelégtelenség azonban késleltethető, sőt a folyamatot meg is lehet állítani, ezért nagy annak jelentősége, hogy a beteg időben jusson el az orvoshoz.

A korszerű dialízis (művesekezelés) segítségével a veseműködés bizonyos szinten fenntartható, a világon csaknem másfélmillió embert már csak ez tart életben. A kezelés lényege a kiesett veseműködés mesterséges pótlása, a vér megtisztítása a mérgező anyagcsere-termékektől, az ionháztartás biztosítása, a szervezetnek a többlet víztől való megszabadítása, és ezen keresztül a vérnyomás normalizálása. A krónikus veseelégtelenség kezelésében a molekuláris és sejtbiológiai kutatások eredményei jelenthetnek áttörést. Jelenleg a szervátültetés a legjobb megoldás, a betegek a transzplantáció után az egészséges emberekéhez hasonló életet élhetnek.

Magyarországon a lakosság tíz százaléka, mintegy egymillió ember szenved krónikus vesebetegségben. A betegek fele azonban későn kerül orvoshoz, amikor terápiás megoldásként már csak a dializálás marad. Ma mintegy tízezren részesülnek vesepótló kezelésben, ám a betegek többsége még azelőtt meghal, hogy dializálhatnák őket, érelmeszesedés, szívelégtelenség miatt.

Hazánkban évente mintegy 260-300 veseátültetést végeznek, a magyarországi szervátültetések története is vesetranszplantációval kezdődött 1962-ben. A várólistán lévők száma sajnos gyorsabban nő, mint azoké, akik a sikeres átültetés miatt lekerülnek róla, nagy probléma a vesedonor-hiány.