Melanóma

Betegség leírása:

A melanóma a bőr pigment termelő sejtjeinek (melanocyták) rosszindulatú daganata.

A daganat gyakorisága a fehér bőrű emberek körében drámaian megnőtt az utóbbi harminc évben, és minden más rosszindulatú tumornál nagyobb ütemben nő az előfordulása. Bárhol előfordulhat a bőrön, de leggyakrabban a törzsön és a végtagokon észlelhető. Ritkán a nyálkahártyákon, sőt a szem érhártyájában is kialakulhat.

A betegség kiváltó oka még mindig nem egyértelmű. A napfény UV sugárzása nem kizárólagos oki tényező. Genetikai hajlam és egyéb rákkeltő hatások járulnak a betegség kifejlődéséhez. A melanóma egyharmada már meglévő anyajegyek talaján, kétharmada azonban az ép bőrön alakul ki. Fokozott rizikója van a melanóma kialakulására azoknak az egyéneknek, akiknek kórtörténetében többszörös hólyagos napégés, nagyszámú anyajegy, veleszületett óriás anyajegy vagy az ún. atípusos anyajegy szindróma szerepel. Akinek a vérrokonai között volt vagy van melanómában szenvedő beteg, szintén nagyobb rizikóval élnek.

A melanóma jellegzetes képe a következőképpen írható le: egy fél cm-nél nagyobb, aszimmetrikus, szabálytalan alakú, sokszínű, sokszor sötét részleteket tartalmazó, bőrön növekvő elváltozás. A szervezet immunválasza sokszor olyan erős, hogy a daganat egy részletét elpusztítja, ezek fehéres területek formájában észlelhetők. Ritkán az egész tumor nyomtalanul eltűnik, és csak az áttétek hívják fel a betegségre a figyelmet.

A melanóma agresszív és alattomos daganat. Előszeretettel ad áttéteket a környező bőrbe, nyirokutakon keresztül a nyirokcsomókba, és a véráram útján a belső szervekbe (máj, tüdő, agy, csontok stb.). A belső szervi áttétek előbb utóbb a beteg halálához vezetnek.

vissza az oldal tetejére

Bőrből kiemelkedő elváltozás

vissza az oldal tetejére

Laborvizsgálat

Dermatoszkópos vizsgálat

Szövettani vizsgálat

vissza az oldal tetejére

A betegség biztos diagnózisát a szövettani vizsgálat adja. A bőrt megtekintve szabad szemmel ritkán lehet felállítani a biztos diagnózist, mivel sok bőrtumor (jó- és rosszindulatú egyaránt) megtévesztésig hasonlíthat a melanómához. A bőrgyógyászok ezért egy speciális nagyítót az ún. dermatoszkópot használják a bőr részletes vizsgálatához. Ez a műszer egy ügyes optikai trükkel belát a bőr felső rétegébe, és fontos információt szolgáltat az elváltozásról. A vizsgálat teljesen fájdalommentes. Dermatoszkóppal vizsgálva a melanómának számos jellegzetes ismertetőjegye van, ami alapján a diagnózis nagy biztonsággal felállítható. Ismét felhívjuk a figyelmet azonban, hogy a biztos diagnózist mindig a szövettani vizsgálat adja!

Ha az orvos egy gyanús bőrelváltozást talál, akkor azt teljes egészében és megfelelő biztonsági zónával el kell távolítani sebészi kimetszés útján. Ezt követi a sürgős szövettani vizsgálat, mely megadja a pontos diagnózist és az elváltozás paramétereit (tumor vastagság, szöveti mélység stb.).

Ha igazolódott a melanóma két dolog következhet. Ha az elváltozás alacsony rizikójú (ez általában 1mm-nél vékonyabb tumort jelent), a biztonsági zónát 1 cm-re egészítik ki egy újabb műtéttel. Ha korábban a tumor megfelelő biztonsági zónával lett eltávolítva ez a lépés nem szükséges. Ezt követően a beteget kivizsgálják áttétek irányába (képalkotó vizsgálatok, laborok), majd ha ez is lezajlott és nem mutat kóros eredményt, a beteg élete végéig onkológiai gondozásba kerül az esetleges kiújulások mielőbbi felismerése érdekében. Ha magas rizikójú elváltozás került eltávolításra (ez általában 1 mm-nél vastagabb tumort jelent), akkor a betegre újabb műtét vár: az ún. ŐRSZEM (SZENTINEL) NYIROKCSOMÓ VIZSGÁLAT. Ezt a nagyobb műtéti megterhelés miatt általában altatásban végzik, és egy ülésben történik a fent említett, de nagyobb biztonsági zónával járó újra kimetszéssel. Az őrszem nyirokcsomó vizsgálat a daganat területéről elvezető nyirok utak útjába eső legelső nyirokcsomó eltávolítását jelenti. Erre azért van szükség, mert a daganat alapjáról „letöredező” sejtek könnyen bekerülhetnek a nyirok utakba, és ezek nagy valószínűséggel akadnak el a legközelebbi ún. őrszem nyirokcsomóban.

Ezzel tehát megállapítható, hogy a daganat adott-e áttétet a nyirokcsókba. Ha nem, akkor a fenti kivizsgálás után a beteg gondozásba kerül, esetleg bizonyos esetekben interferon kúrát kap (lásd alább). Ha igen, akkor a régió összes nyirokcsomóját el kell távolítani, mivel ezekben is lehet már áttét. Ez egy újabb altatásban végzett műtét során történik meg. Ez az ún. REGIONÁLIS NYIROKCSOMÓ BLOKK-DISSZEKCIÓ. Ha ezen nyirokcsomókban nincs áttét, akkor a beteg kivizsgálás után gondozásban kerül, és nagy valószínűséggel interferon kúrát kap (lásd alább). Ha ezekben a nyirokcsomókban is van áttét, a beteget nagyon tüzetesen át kell vizsgálni egyéb helyen lévő áttétek irányába, majd szintén interferon kúra következik (lásd alább). Ezzel a melanóma elsődleges ellátása befejeződött.

vissza az oldal tetejére

A melanóma kezelését minden esetben a betegség stádiuma határozza meg. A fent leírt műveletek nemcsak a betegség pontos diagnózisát és stádiumát adják meg, hanem egyben terápiás célúak is, hiszen a cél az, hogy a beteg tumor mentes legyen. A melanóma elsődleges kezelése tehát minden esetben műtéti.

A magas rizikójú tumorok esetében, amennyiben nincs távoli áttét, a betegek általában 1 éves INTERFERON kúrában részesülnek. Az interferon egy, a szervezet által is előállított vegyület, melynek az immunrendszer sejtjeinek csatasorba állítása többek között a feladata. Az interferont általában heti háromszor, a bőr alá adott injekcióban kapják a betegek egy éven keresztül. A kezelés célja az immunrendszer felpörgetése, és ezáltal az esetleges megbúvó tumor sejtek elpusztítása. A kezelés legismertebb mellékhatása az injekció beadása után fellépő influenza-szerű tünetek, melyek azonban a kúra előrehaladtával egyre kisebb intenzitással jelentkeznek.

Amennyiben távoli áttétek jelentkeznek mennyiségük, méretük és elhelyezkedésük függvényében további műtétek, SUGÁRTERÁPIA ill. KEMOTERÁPIA ill. ezek kombinációi következnek. Ennek elbírálása és levezetése onkológiai centrumok feladata. Cél a tumorok eltávolítása, elpusztítása ill. megkisebbítése. Részletes leírásuk meghaladja ezen tájékoztató terjedelmét.

vissza az oldal tetejére

A melanóma egy agresszív és sokszor alattomos, rosszindulatú daganat, melynek kimenetele (prognózisa) nagyban függ attól, hogy milyen stádiumban ismerték fel a daganatot. A korai daganatok túlélése közel 100% is lehet, azonban minél előrehaladottabb a betegség, annál rosszabb a hosszú távú túlélés esélye.

A fentiekből következik, hogy a melanómát MEGELŐZNI és IDŐBEN FELISMERNI kell elsősorban.

Jó tanácsok mindeninek:
- Kerüljük a túlzott napozást, főleg a hólyagos napégéseket!
- Amennyiben sok anyajegyünk van, évente vizsgáltassuk meg bőrgyógyásszal!
- Ha a családban, a vérrokonok között fordult elő melanóma figyeljük fokozottan a bőrünket, és évente vizsgáltassuk meg bőrgyógyásszal!
- Ha valamelyik anyajegyünk megváltozik színében, formájában vagy természetében (vérezget, váladékozik), azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz!
- Ha bőrünkön egy új, szabálytalan bizarr, sötét, esetleg többszínű anyajegy keletkezik, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz!

Jó tanácsok melanómás betegeknek:
- Ha a műtét területén vagy bárhol a bőrön új elváltozás, csomó jelentkezik, soron kívül jelezzük gondozó orvosunknak!
- Rendszeresen (hetente-kéthetente) vizsgáljuk át bőrünket, nyirokcsomóinkat (lágyék, hónalj, nyak), ha fájdalmatlan csomót észlelünk, soron kívül jelezzük gondozó orvosunknak!
- Ha bármilyen korábban nem jellemző, új, furcsa panaszt észlelünk (pl. fejfájás stb.) soron kívül jelezzük gondozó orvosunknak!

vissza az oldal tetejére