Mellkasi fájdalom

A szívizom oxigénellátásának ideiglenes, részleges csökkenése okozza a panaszokat.
A szívizom a koszorúerek szűkülete miatt nem kap elegendő vért és a szív izomzatának oxigén igénye és a véráram által szállított mennyiség közötti egyensúly megbomlik.
A koszorúér szűkületét okozhatja plakk vagy érgörcs. Plakk okozta szűkület a nyugalmi szükségleteknek még megfelelő áramlást tesz lehetővé. Fizikai munka során azonban, a megnövekedett vérigényt már nem képes átereszteni, amit a beteg mellkasi fájdalomként él meg. Pihenéskor csökken az oxigénigény, az áramlás elegendő lesz és a fájdalom megszűnik.A mellkasi fájdalomnak az ilyen típusát, amikor mindig ugyanakkora fizikai terhelés váltja ki a panaszokat és pihenésre mindig szűnik, stabil angina pectorisnak nevezzük.
Amennyiben a plakk által okozott szűkület fokozódik vagy az annak megrepedése miatt kialakuló vérrög zárja el az ér átmérőjét csaknem teljesen akkor a megszokottól kisebb terhelés is panaszokat provokál vagy akár nyugalomban is kialakul mellkasi fájdalom: ezt nevezzük instabil angina pectorisnak.
Ez utóbbi súlyosabb, veszélyesebb kórkép, azonnali orvosi ellátást igényel.
Stabil angina pectorisban a beteg már szinte tudja, mikor, mennyi gyaloglástól jelentkezik a panasza és a zsebben hordott „nyelv alá való" alkalmazásával és pihenéssel meg tudja szűntetni azt.
A legtöbb koszorúér beteg arról számol be, hogy szeles időben sietés, kerékpározás, cipekedés stb. során úgy érzi, mintha a mellkasán ülne valaki. Kevés a levegő, hirtelen leizzad. A fájdalom a bal karjába, állába sugárzik, attól függően, hogy melyik szívkoszorúér szakasz beteg.

Betegség tünetei
Leggyakrabban a szegycsont mögött érzett nyomó, szorító jellegű fájdalom. Rendszerint a fájdalmat a beteg a hátában vagy a gyomorszáj, esetleg az áll régiójában érzi.
A fájdalomhoz sok esetben társul légszomj, fokozott izzadás, hányinger, hányás, halálfélelem.
A mellkasi fájdalom sugározhat a bal karba, vállba, állba és hátba is.

vissza az oldal tetejére

Hányás

Hányinger

Izzadás

Légszomj

Fájdalom

vissza az oldal tetejére

Ultrahang vizsgálat

Vérvétel

EKG vizsgálat

vissza az oldal tetejére

Az angina pectoris diagnózisa pusztán a panaszok jellege alapján felállítható. A diagnosztika kérdése ilyen esetben az, hogy vajon szív koszorúér betegség okozza a tüneteket vagy esetleg más betegség.
A tünetek alapján a kivizsgálásnak van egy protokollja. A protokoll alapján az orvos dönti el, hogy mikor milyen vizsgálatra van szükség és ő tudja pontosan, hogy egy adott vizsgálattól milyen kérdésre várunk választ.
A kivizsgálás fizikális vizsgálatból, EKG-ból, szívultrahangból, vérvételből áll.
Amennyiben ezek negatívak, de a beteg tünetei típusosak terheléses vizsgálatot végeznek.
Pozitív terheléses vizsgálat után kerül sor a szívkatéterezésre, ami pontos képet ad a koszorúérrendszer állapotáról.
Amennyiben a terheléses vizsgálatok negatívak, akkor más irányban kell tovább vizsgálódni, a koszorúér betegség nem valószínű.

vissza az oldal tetejére

A stabil angina és instabil angina kezelése nem egyforma. Instabil angina esetében a maradandó szívizomelhalás fenyeget, a terápiával ezt kívánjuk megakadályozni.
Ennek érdekében gyors és határozott lépésekre van szükség.

A terápia alapja a vérrögképződés gátlása: heparin tartalmú készítményekkel, salicylatokkal. Ezek mellett a tüneteket is enyhíteni kell, értágítókkal (nitrátok). A beteget a nyugalmi leletek (EKG, labor) eredményétől függően minél hamarabb szívkatéterezésre kell irányítani.

Stabil angina pectorisnál a tünetek enyhítése céljából az értágító nitrátoknak (nyelv alatt elszopogatható tabletták, nyelv alá befújandó spay-k) van jelentős szerepe a terápiában, valamint béta blokkolókat adunk annak érdekében, hogy a pulzus 55-60/perc körüli legyen, ilyenkor ugyanis több ideje van a koszorúereknek telődni. Ezek mellett ACE-gátlók vagy angiotensin receptor blokkolók, statinok, salicylatok tartoznak a terápiába.

vissza az oldal tetejére

Az érelmeszesedés megelőzése rendszeres testmozgással, a dohányzás elhagyásával, a vérnyomás és a koleszterin szint beállításával, mediterrán diétával, lehetőség szerint a stressz kerülésével.

vissza az oldal tetejére

Rendszeres testmozgás.

vissza az oldal tetejére