Meredeken nőtt a pszichiátriai megbetegedések száma Ausztriában

A Die Presse napilap szerdai számában közölt kimutatás szerint 1991-ben 40,26 millió volt a betegállományban töltött napok száma összlakossági szinten, 2007-ben már csak 36,48 millió. Ugyanebben az időszakban a pszichiátriai betegségek miatt 125,4 százalékkal több munkanap esett ki: a kilencvenes évek elején 851 ezer, 2007-ben már 1 millió 918 ezer. A betegállományt előidéző okok között a pszichés problémák a sokadik helyről az ötödikre léptek elő a mozgásszervi bajok, a megfázás, a szabadidőben bekövetkezett balesetek és a munkahelyi sérülések mögött, megelőzve olyan betegségeket, mint az influenza, a légcsőhurut és a fertőzések.
A jelenséget alátámasztják az osztrák betegkasszák gyógyszerekre fordított kiadásai is. 2000-ben még csak 2,5 millió receptet írtak fel az orvosok pszichofarmakológiai készítményekre, tavalyelőtt már 10,56 milliót.
Feltűnő az is, hogy a pszichiátriai megbetegedések elsősorban a nőket sújtják. Antidepresszánsokat például kétszer annyi nőnek írtak fel, mint férfinak. A rokkantsági nyugdíjkérelmeknél a nők esetében a leggyakoribb hivatkozási alapot - 38 százalékkal - ma már a pszichiátriai bajok szolgáltatják. (A betegség miatt korábban nyugdíjba vonultak teljes száma egyébként decemberben rekordmagasságot ért el: összesen 450 656 rokkantnyugdíjast tartottak nyilván. A nők átlagosan már 51 éves korukban kérik "betegségfüggő" nyugdíjaztatásukat, ami a szakemberek szerint főképpen a pszichiátriai megbetegedések jelentős megugrására vezethető vissza.)
A statisztikai adatokból kihámozható, hogy leginkább a negyvenes éveiket taposó, többszörösen terhelt nők vannak kitéve a pszichés gyökerű bajok veszélyének. Általában az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartoznak, gyakran bevándorlói háttérrel; egyedülállóak vagy szegények, rossz körülmények között dolgoznak, és folytonos önbizalomhiányban szenvednek; szüntelenül attól rettegnek, hogy még lejjebb csúsznak. De a depresszió kiváltóoka lehet a nőknél a gyerekek felnőtté válása és az otthoni fészekből való kirepülése, a társadalmi életben való aktív részvételük elsorvadása, az élettárs vagy barátok elvesztése; a munkahelyi kiégés (burn-out) divatbetegség mögött gyakran szintén depresszió húzódik meg.