Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Mit kell tudni a hepatitisz B betegségről?

2010. 04. 23 16:08 forrás:
Nyomtatás kedvencekhez
Címkék: hepatitis B, fertőzés, oltás, megelőzés
Hepatitis B

Magyarországon is évente majdnem százan fertőződnek hepatitisz B vírussal, és minden évben többen meg is halnak a betegség következtében. A hepatitisz vírusok közül a hepatitisz B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a 10. vezető haláloknak számít.

Mindenki az AIDS-től retteg, pedig a hepatitisz B vírus 10-100 fertőzőbb, mint a HIV (AIDS kórokozója), emellett Magyarországon a hepatitisz B vírus tízszer gyakrabban fordul elő, mint a HIV. A legnagyobb különbség a két betegség között ma az, hogy a hepatitisz B vírus védőoltással megelőzhető (lenne). A hepatitisz B betegség a fertőzöttek 10%-nál krónikussá válik, és májrákot vagy májzsugort okozhat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitisz B-vel valamikor az élete során. A hepatitisz B ellen már 1999 óta kötelezően oltják a 13 éves fiatalokat, továbbá az egészségügyi dolgozókat évtizedek óta védőoltásban részesítik, de a lakosság többsége még oltatlan, azaz fogékony a hepatitisz B vírusra. A 13 éves kor alatti gyermekek, valamint a 25 év feletti felnőttek többsége azonban fogékony a vírusra.

A hepatitisz B vérrel és testnedvekkel terjed


A hepatitisz B vírus igen fertőzőképes: elsősorban vérrel és különböző testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések, de lehet a betegség átvivője fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti az utazókat, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók, a szabadabb szexuális életet élőket, a hepatitisz B betegek családtagjait és azokat, akik közeli kontaktusba kerülnek a betegekkel, injekciós drog használókat, egészségügyi dolgozókat, veszélyes munkát végzőket (rendőrök, tűzoltók, katonák stb.) Gyermekkorban a fertőzöttek 90%-ában idült májgyulladás alakul ki, azaz semmilyen panasz/tünet nem észlelhető a heveny szakban, és a betegség csak évek, illetve évtizedek múlva derül ki. Felnőttekben gyakoribb a heveny májgyulladás, mely a fertőződés bekövetkeztétől számítva átlagosan 75 nap múlva jelenik meg, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet. A heveny májgyulladás tipikus tünetei: a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi panaszok. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is fennmaradhatnak. Szerencsére ritkán, de főleg eddig egészséges fiatal felnőtteknél a hepatitisz B heveny májelégtelenséget okozhat, ami 90%-ban halálos kimenetelű. A hepatitisz B fertőzés krónikus formájában hosszú évtizedek lappangó lefolyása során májzsugorhoz, valamint májrákhoz vezethet.


Nem kezelni, hanem megelőzni kell!

A krónikus hepatitisz esetében a felismerés a legfontosabb, mivel a kezelésre számos módszer áll ma rendelkezésre. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az esetek nagyobb részében élethosszig tartó gyógyszeres kezelés szükséges, mely nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás. A legjobb megoldás ennél a betegségnél is a megelőzés. A hepatitisz A és B vírus ellen már létezik védőoltás, amelyet 0-1-6 hónapos időrendben kell felvenni. A teljes oltási sor 25 évre szóló védettséget biztosít a hepatitis A és B vírusok ellen. A kombinált védőoltás felvételét a házi gyermekorvosoknál vagy a családorvosoknál lehet kérni.


Olvasson bővebben a hepatits A betegségről itt:

Mit kell tudni a hepatitisz A betegségről?