Napozás és szolárium

Az UVA sugárzás a bőr barnulását, pigmentálódását és vastagodását okozza. Átjut az üvegen. Az UVB sugárzás bizonyos dózis felett a bőr kipirosodását és gyulladását váltja ki. Mindkét sugárzás jól kihasználható gyógyászati célokra. Megfelelő módon történő alkalmazásuk jó hatású a pikkelysömörben, különböző fajtájú ekcémákban. Csökkenthetik a bőrben zajló gyulladásos folyamatokat.
Sajnos a káros hatásokra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A gyakori napozás és tartós szolárium használat enyhébb esetben a bőr korai öregedését válthatja ki, melynek része a rugalmas rosthálózat jelentős pusztulása. A tartós UVA besugárzási tartomány felelős a pigmentált bőrelváltozások szaporodásáért, valamint a magasabb festékes bőrrák (melanoma) rizikóért, míg az UVB tartomány az ún. nem-melanoma bőrdaganatokért (basalioma, laphámrák) kifejlődését serkentheti. A festékes bőrrák, a melanoma az egyik leggonoszabb és alattomosabb rákfajta, ami kellő időben felderítve majdnem 100%-ban gyógyítható, de későbbi felfedezés esetén a várható életkilátás lényegesen rosszabb. A nem festékes bőrrákok általában vörös vagy rózsaszínű elváltozások, amelyek gyakran pattanással vagy nem gyógyuló sebbel kezdődnek. Kezelésük elsősorban a műtét, de bizonyos esetekben egyéb módszerekkel is gyógyíthatóak.

Mind a gyakori napozás, mind túlzott szoláriumozás festékes bőrrákot okozhat. Természetesen a melanoma kialakulására hajlamosabb egyének (világosabb bőrtípus, világos haj- és szemszín, sok szabálytalan anyajegy, a családban melanóma előfordulása, korábbi napégések) nagyobb veszélynek kitettek. Az utóbbi időben kifejezetten terjed az a hóbort, hogy a családok maguknak vásárolnak szoláriumot, amit gyakran korlátozás nélkül használnak otthonukban. Egy általános iskolások között végzett angol felmérés azt mutatja, hogy egészen fiatal korban divattá válik a szolárium használata.

A szolárium károsító hatása több tényezővel magyarázható. A szalonok személyzete általában igen keveset tud az UVA és UVB sugárzás hatásairól, valamint arról is, hogy milyen bőrtípus esetén mennyi ideig tartó szolárium használat nem veszélyezteti a bőr egészségét. Egy, az elmúlt években közzétett felmérés alapján a szem és a bőr védelme a szalonok többségében elégtelen. A báseli egyetem meglehetősen friss vizsgálata szerint az UVB tartományban a szoláriumok sugárzáserőssége megegyezik a napsugárzással, viszont az UVA tartományban ez jóval meghaladja a legmelegebb nyári napokon délben mért napsugárzás UV indexét. A vizsgálat szerint a szolárium berendezések jelentős hányada nem egyenletesen bocsát fényt a kezelendő testfelületre.

Mit tegyünk, hogy a legkisebbre csökkentsük veszélyeztetettségünket? Legjobb, hogyha mindenki a legkevesebb időt és a legkevesebb alkalmat tölti a napfényen és a szoláriumban. Nem ajánlható azoknak a „fényimádat", akik a melanoma vagy a nem festékes eredetű rosszindulatú bőrdaganatok szempontjából rizikócsoportba tartoznak, továbbá a fiataloknak, a fényérzékenységgel rendelkezőknek. Ha már mindenképpen a napfényen vagyunk, akkor javasolt a legveszélyesebb időszak -amely manapság kitolódott a 10 és 15 óra közötti időszakra- elkerülése, valamint megfelelő fényvédelem biztosítása. Ennek alapvető része a különböző, fényvédő naptejek. Itt nagyon fontos a megfelelő faktorszám megválasztása. Manapság az alacsonyabb értékeket (20 alatt) már nyugodtan elfelejthetjük. Nagyon fontos, hogy a fényvédő készítmény UVA védelemmel is rendelkezzen.

Hangsúlyosabb a megfelelő ruházkodás. A napfényt kisebb mértékben áteresztő, ugyanakkor megfelelően szellős és kényelmes viseletek hordása ajánlott. Természetesen a legjobb a megfelelő ruházat és fényvédő krémek együttes használata. Nélkülözhetetlen a fejbőr és az arc védelme, amit kalap vagy sapka alkalmazásával és az arcra kifejlesztett fényvédő krémekkel tudunk biztosítani.
Nagyon fontos bőrünk rendszeres ellenőrzése bőrgyógyász szakorvos segítségével. Ennek során nemcsak a festékes bőrelváltozásokra kell figyelemmel lenni, hanem a nem festékes rákmegelőző és már daganatos elváltozások kiszűrésére is. A szabálytalan anyajegyek esetén az orvos dönti el, hogy eltávolításuk szükséges-e. El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy amelyik anyajegyhez sebészileg hozzányúlunk, az el fog rákosodni. Ilyen esetben az eltávolítás mindig az anyajegy körüli ép bőrt érinti és még véletlenül sem hagyunk az anyajegyből maradékot a bőrben. Akiknél már találtak valódi bőrdaganatot, ott javasolt a szakorvos által előírt, viszonylag gyakori ellenőrzések betartása, hiszen a további súlyosabb következmények így kerülhetők el.