Nyugtalan lábak szindróma (RLS)

Jellemzően az időskor betegsége, 75 év felett akár 15%-kos is lehet az előfordulása. Nőkben gyakrabban jelentkezik, mint a férfiakban.

Erős és sürgető kényszerrel járó állapot, mely arra készteti a beteget, hogy megmozgassa a lábait. A mozgást (lábrázást, helyben járást) követően ez a kényszer enyhül. A kényszerrel együtt kellemetlen érzés, zsibbadás és fonákérzés is társulhat.

A tünetek nyugalomban, illetve éjszaka súlyosabbak: gyakrabban és erősebb késztetéssel jelenhetnek meg. A mozgáskényszer leggyakrabban az alsó végtagokat érinti, de ritkán a felső végtagokon is megjelenhet.

Az nyugtalan lábak szindróma lehet primer (azaz önállóan előforduló betegség), azonban gyakran társul más megbetegedésekhez (szekunder forma):
• Vashiány
• Terhesség
• Parkinson-kór
• Vesebetegség
• Pajzsmirigy megbetegedés
• Gyógyszerszedés (dopamin-rendszeren keresztül ható hányingercsillapítók, bizonyos depresszió ellenes gyógyszerek, epilepszia ellenes gyógyszerek).
A nyugtalan lábak szindróma gyakran jelentkezik polineuropátia mellett, azonban ilyen esetekben nem a polineuropátia a kiváltó ok.

Periodikus végtag mozgászavar (periodic limb movement disorder) a főleg felületes alvásfázis alatt (1-2 stádiumban) jelentkező sztereotíp, főleg alsó végtagi mozgások, melyek pár másodperctől 1-2 percig is letarthatnak. A PMLD gyakran társul a nyugtalan lábak szindrómához.

A betegség tünetei:

Zsibbadás. Fonákérzés. Mozgáskényszer. Kellemetlen érzet a lábakban, mely mozgást követően enyhül. Alvászavar, nappali aluszékonyság, fáradékonyság, depresszió, kialvatlanság.

vissza az oldal tetejére

Kialvatlanság

Depressziós hangulat

Fáradékonyság

Nappali fokozott aluszékonyság

Alvászavar

Mozgáskényszer

Zsibbadás

vissza az oldal tetejére

Poliszomnográfia

EEG vizsgálat

Ultrahang vizsgálat

vissza az oldal tetejére

Diagnózis:
• Neurológiai vizsgálat gyakran negatív, azonban ha más betegséghez (pl. Parkinson-kórhoz) társul, akkor annak tünetei észlelhetők.
• Labor és ultrahang vizsgálat javasolt a vashiány, illetve vesebetegség kizárása miatt.
• EEG javasolt bizonyos epilepszia típusok kizárása miatt.
• Poliszomnográfia során az agyi elektromos tevékenységet, szemmozgásokat, izomtónust és légzést együttesen vizsgáljuk. Az alvás során jelentkező periodikusan jelentkező végtagmozgások észleli, videó felvétellel is kombinálható.

vissza az oldal tetejére

• Amennyiben másodlagos a RLS, akkor az alapbetegséget (pl. vashiányt) kell kezelni.

• Dopamin-rendszeren ható gyógyszerek (levodopa, dopaminagonista gyógyszerek, MAO-B enzim-gátlók) jelentősen javíthatják, akár tünetileg teljesen meg is szűntethetik a betegséget.
• Izomlazító nyugtató készítmények általában kisebb hatékonyságúak.
• Bizonyos epilepszia ellenes gyógyszerek (gabapentin) is kipróbálhatók

vissza az oldal tetejére

A túlsúly csökkentése, relaxációs technikák elsajátítása. A kellemtelen érzet esetén masszírozás jótékony hatású lehet.

vissza az oldal tetejére