Ókori elsősegély láda

A Pozzinói-öbölben elsüllyedt 15 m hosszú és 3 m széles hajóra 1974-ben találtak rá a búvárok. A szerencsétlenséget valószínűleg vihar okozta és nem tudni, hogy mi lett a rajta utazó emberek sorsa. A rakománya, amelynek maradványait felszínre hozták, a Közel-Keletről hozott áru volt. Amforák, kerámiák, üvegserlegek. A búvárok azonban találtak orvosi műszereket is, köztük egy seb megvizsgálására szolgáló szondát, bronz köpölyt. 1989-ben a további kutatások során rábukkantak egy faládára, benne 136 fahengerrel. A hengerekben nagy mennyiségű kis korongok voltak, ép állapotban, mivel a hengereket viasz szigetelte.

A kis, egy centi átmérőjű korongok azonban csak napjainkban fedik fel titkukat. A washingtoni Smithsonian Conservation Biology Institute közreműködésével olasz archeobiológusok vizsgálták és elemezték azokat a molekuláris biológia technikáival. Sikerült azonosítaniuk a pirulákban lévő növényi kivonatokat, amelyekkel a gyulladást, a vesebántalmakat, a köhögést kúrálták. Minden pirulában volt hagyma, sárgarépa, dió, káposzta, zeller, petrezselyem, retek, hibiszkusz, cickafark, galagonya. Ezek a növények mind szerepelnek az ókori orvosi szövegekben. A hajóorvos valószínűleg maga porította őket a fedélzeten megtalált mozsárban és ő készített belőlük egy elegyet, amelyet a feltételezések szerint vízben vagy borban feloldva használtak.

A molekuláris biológia, amellyel a DNS-t és a proteineket elemzik, alkalmazható mind a több ezeréves leletekre, mind a friss mintákra. A hajón megtalált pasztillák, amelyek az egyik legrégibb gyógyszerek, igen értékes leletek, mivel az archeobiológusok megtudhatják belőlük, hogy mivel kúrálták magukat az ókoriak, ugyanakkor gyógyhatásukat újra felfedezheti a mostani orvostudomány a mai betegek gyógyítására.