Ősi hiedelmek a halálon túli életről

Az első sírok, amelyeket a neandervölgyi emberek készítettek Kr. e. 80 ezerrel, azt mutatják, hogy már a történelem előtti emberek is hittek a halál utáni életben, mivel a sírokba edényeket, élelmet tettek számukra.
A felső paleolitikumban, kr.e. 40 ezer táján a túlvilági élethez testileg is felkészítették a halottakat, okkerrel, a vér, azaz az élet szimbólumával kenték be testüket, szemgödrükbe kagylót tettek, egy új látásmód jeleként. Szaporodtak a használati tárgyak is a sírokban. Kr.e. 10 ezer körül megjelentek a temetők is, jeléül az élők és a halottak közötti kapcsolatnak. A Kr.e. VIII. századtól épült etruszk sírok pedig már valóságos lakhelyek voltak.
A keltáknál a druidák voltak a közvetítők élők és holtak között. Hittek a túlvilágban, amelyet Sid-nek neveztek és egy természetfeletti tumuluszként képzeltek el, Írországtól keletre, a kelő Napon túl, ahonnan eljöttek a halottakért. A Sidben lágy zene szólt, finom ételeket fogyasztottak, boldogság és béke honolt benne. Az antik germánok, és skandinávok megalitikus sírjai, a dolmenek Kr.e 3.500-tól jelentek meg. A halál után lezárták a másvilágra készülő ember száját, szemét, orrát és olyan helyre temették, ahonnan láthatta házát és az ismerős tájat. A mindennapi használati eszközeit melléje temették.
A germánok féltek a halottak visszatérésétől. Ezért a holttestet egy külön erre a célra vágott kijáraton vitték el a házból és ezt a kijáratot utána azonnal befalazták, hogy ne találjon vissza. A túlvilágot két különböző helyként képzelték el. Az egyik a Hel, gótul Halja volt. Ez egy jeges völgy volt, sebes folyókkal, amelyet hatalmas kapu és bástyák védtek. A másik a Walhalla, gótul Valhöll, ahova azok kerültek, akiket 0din isten kiválasztott, vagyis azok a harcosok, akik csatában estek el, vagy hőstettet hajtottak végre.
Mivel a germánok és a skandinávok lételeme a harc volt, a túlvilágot is ennek alapján építették fel képzeletükben. Túlvilágukban is voltak mindennap csaták, de ezekben nem sebesült meg senki. Diadalaikat nagy lakomákkal ünnepelték meg, amelyeken vaddisznó húst és mézsört szolgáltak fel a valkűrök, Odin segítői. A Walhallában 12 szoba az isteneké volt, ők juttatták át a hősöket az örökkévalóságba. Ez volt Odin rétje, amelyet zöld fű bontott és fényes Nap világított meg. A zöld az életet, a sárga a halhatatlanságot szimbolizálta.
Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?
Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!
Hazánkban péntek délelőtt a többórás kellemes napsütést inkább csak délkeleten zavarja átmeneti felhősödés. Délután a sok napsütés mellett időnként gomolyfelhők növekednek, de inkább csak a Dunántúlon fordulhat elő rövid zápor, zivatar. A szél élénk északkeleti lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 24 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Pénteken a hidegfronti hatás és az azzal járó tünetek fokozatosan megszűnnek, a frontra érzékenyek is megkönnyebbülnek. Néhány fokkal hűvösebb...
Bővebben »
Ezt a funkciót csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe. Kérjük, regisztráljon!
Keresés
Cikkek a témában
- A nordic walking a szívbetegeknek is jót tesz
- Egy gyakran használt antibiotikum árthat a szívnek
- Fenyegeti a fiatalokat a melanóma
- A kudzu segíthet legyőzni az alkoholizmust
- Összefügg a húsevés és a macsóság a férfiak szerint
- Tovább él, aki főzőcskézik
- A háttérben hallgatott zene, jobb teljesítményt eredményez
- Az őssejtbeültetés hosszútávon is hatékony megoldás lehet
- A megszégyenítés nem jó nevelési módszer
- Sok gyógyszert szednek az idősek, ami árthat is