Őssejtek előállításának eddigi legbiztonságosabb módját dolgozták ki

Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből sokféle funkciójú testi sejt, szövet és szerv alakul ki. Az embrionális őssejtek az igazi "mindentudó" sejtek, mert bármilyen irányban elindulhat az átalakulásuk, orvosi célú alkalmazásukat azonban világszerte etikai vita kíséri. "Amikor már betegségeket tudunk gyógyítani e terület eredményeivel, akkor minden valószínűség szerint azok az országok is alkalmazni kívánják, amelyek most nem engedélyezik a kutatásokat" - mondta el korábban az MTI-nek Nagy András, a kanadai csoport vezetője, aki az Európai Unió humán embrionális őssejtkutató hálózatának tanácsadójaként a társaság júniusi budapesti konferenciáján vett részt.

Az embrionális őssejtek körüli etikai problémák miatt több kutatócsoport próbálkozik évek óta azzal, hogy bőrsejteket bírjon rá gének segítségével: alakuljanak pluripotens őssejtté (iPS). Ehhez korábban szállítóeszközként vírusokat kellett használniuk, melyek genetikai állományukat beépítették abba a sejtbe, amelyet megfertőztek, ami még akkor is rákot okozhat, ha egyébként ártalmatlanított vírust használnak.

A most közzétett, gyökeresen új megközelítést az Edinburghi Regeneratív Orvosi Központ és a Torontói Egyetem tudósai Keisuke Kaji, illetve Nagy András vezetésével alkalmazták elsőként. A gének szállítására ők nem vírusokat használtak, hanem a DNS mozgékony, rövid szakaszait, az úgynevezett transzpozonokat. Ezek az "ugráló géneknek" is nevezett darabok nem csupán maguk tudnak új helyre átépülni a DNS-szálon belül, de képesek potyautas géneket is magukkal vinni. E tulajdonságukat használták ki a kutatók, hogy bejuttassák a bőrsejtbe azt a négy gént, amelyekről már korábban bebizonyosodott, hogy visszaállítják a sejt belső óráját, vagyis újraprogramozzák azt.

Az eljárás végén ráadásul kiiktatható a transzpozon, ezért az így előállított pluripotens őssejt biztonságosan alkalmazható arra, hogy az emberi test bármely sejttípusát, majd szövetét előállíthassák belőle. Az elpusztult ideg-, szívizom- és hasnyálmirigysejtek biztonságosabb pótlása óriási távlatokat jelent a regeneratív orvoslásban.