Parkinson-kórról, a Parkinson Világnap kapcsán

Az előadók a szakmai programon hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a betegség időben történő felismerése és a szakszerű kezelés elkezdése, amely hosszú ideig biztosít megfelelő életminőséget a betegeknek.

A Parkinson-kór

A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike, minden százezer lakosból 100-200 közötti lehet érintett, Európa-szerte 1,9 millió embert érint és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakoriság.

A Magyarországon végzett felmérések a nemzetközi adatokkal megegyező értékeket mutatnak. Ennek alapján hazánkban a Parkinson-kóros betegek becsült száma 20-30 000, akiknek 50-70 %-a részesül kezelésben.
A Parkinson-kór gyakorisága (prevalenciája) 100-200/100 000 fő. A hatvan év feletti populációban a prevalencia megközelíti az 1 %-ot, így az elsősorban az idősebb korosztályt érintő neurológiai megbetegedések között a stroke-ot követően a legnagyobb jelentőségű betegség.

A betegség oka ma még ismeretlen. Feltehetően genetikai és környezeti toxikus tényezők együtthatása hozza létre azt az idegrendszeri károsodást, ami a klinikai tünetek manifesztációjához vezet. Családi halmozódás csak az esetek 5-10%-ában figyelhető meg. Az 50 év alatti betegség kezdetnél a genetikai tényezők fontosságát, 50 év felett a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozzák.

A Parkinson-kór progresszív lefolyású degeneratív központi idegrendszeri betegség. Lényege a substantia nigra dopaminerg neuronjainak pusztulása, aminek következtében dopamin-hiány alakul ki az agy bizonyos részén. Ez vezet a tünetek megjelenéséhez.
A betegség az egyes emberekben nagyon eltérő formában jelentkezhet, és az esetek többségében sok év telhet el, amíg a mindennapi tevékenységet jelentősen korlátozza.

A Parkinson-kór alaptünetei a mozgásos (motoros) tünetek: a mozgások meglassulása, merevség, remegés, amelyekhez nem-motoros tünetek társulhatnak: alvászavar, pszichiátriai tünetek (depresszió, kognitív zavar, demencia) illetve vegetatív tünetek (ortosztatikus hipotónia, vizeletürítési zavarok). A jellegzetes tünetek korai felismerése rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének hosszú távú megtartását, a munkaképesség megőrzését.

A Parkinson-kór kezelése

A Parkinson-kór kezelésének célja a tünetek kontrollálása, a betegség előrehaladásának lassítása, ezáltal a beteg önellátó képességének fenntartása, és megfelelő életminőség biztosítása. A kezelés gyógyszeres, fizikoterápiás és sebészeti módszerekkel történhet.

Mivel a Parkinson-kór tünetei döntően az agyi dopamin szint csökkenésével kapcsolatosak, a tünetek enyhítése céljából pótolni kell a dopamint. Éppen ezért a legtöbb kutatás a „dopamin - hatású" gyógyszerek kifejlesztésére irányult, melyek a csökkent dopamin pótlására szolgálnak, helyettesítik, illetve utánozzák ennek hatását vagy gátolják a dopamin lebontását.

A levodopa, mint a dopamin előanyaga, széles körben használt a dopamin-szint biztosítására, ugyanakkor viszont elsősorban hosszú távon súlyos mellékhatásokkal járhat az alkalmazása (ún. motoros fluktuációk, dyskinesia). Ezért a terápiás irányelvek a levodopa kezelés késői mellékhatásainak megelőzését és enyhítését a Parkinson-kór kezelésének egyik fő célkitűzéseként jelölik meg.

Fontos alternatívát jelentenek a motoros komplikációk megelőzése szempontjából a dopamin-agonisták. A betegség korai stádiumában monoterápiában, előrehaladott stádiumban levodopával kombinálva hatékonyan kontrollálják a betegség tüneteit, késleltetve a levodopa alkalmazásának időpontját illetve csökkentve annak szükséges adagját.

A nemrég törzskönyvezett új retard készítmény korszerű terápiát nyújt a betegség kezelésében. Korai stádiumú Parkinson-kóros betegeknél monoterápiában alkalmazva hatékonyan kontrollálja a betegség tüneteit, és hosszú távon késlelteti a dyskinesiák kialakulását. A Parkinson-kóros betegek 67-98 %-a szenved alvászavaroktól, az új gyógyszer javulást hoz az alvás minőségében is. Összességében elmondható, hogy a Parkinson-kór tüneteinek folyamatos, nappal és éjszaka egyaránt biztosított kontrollja által javul betegek életminősége.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a rendszeres mozgás-terápia is, és jelentős szerep jut a családnak is, hiszen a Parkinson-kór nemcsak a beteget, hanem a családtagokat, barátokat is érinti, hiszen a terápia során megjelenő változások, problémák észlelésében a beteg környezetében élők kulcsszerepet játszanak.

További információk a Parkinson rovatban érhetők el.


Kérdését, hozzászólását írja meg a Parkinson fórumba!