A Parkinson-betegség kialakulása
A Parkinson-betegség a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség. A betegség kialakulásának valószínűsége növekszik az életkorral. A Parkinson-kór (az angolban rövidítve PD) ritka 50 éves kor előtt. A betegség jelentkezésének átlag életkorát a 60-as évek közepére-végére teszik. Kevés pontos adat van arra vonatkozóan, hogy az életkor növekedésével hogyan növekszik a betegség gyakorisága, több vizsgálat utal arra, hogy aktív kereséssel előrehaladott életkorban akár a 10-40%-os gyakoriságot is elérheti a betegség.
A környezeti tényezőknek is fontos szerepe lehet a betegség kiváltásában. A Parkinson-kór kevésbé gyakori formájában (az úgynevezett genetikailag meghatározott formában) igazolták, hogy bizonyos fehérjék struktúrájának megváltozása okozza az idegsejtek működésének zavarát, és a sejtek pusztulása ettől függetlenül egy, a környezetben megtalálható mérgező anyag következménye lenne. Mindezekből az a feltételezés alakult ki, hogy a bizonyos esetekben a Parkinson-betegséget a környezeti tényezők is kiválthatják adott genetikai felépítés mellett.
A parkinsonos betegek, családtagjaik, az egészségügyi dolgozók és a lakosság növekvő érdeklődéssel fordult az azonosítható környezeti tényezők felé. Ezen tényezők felismerése részben a hatékonyabb kezelést, de még inkább a megelőzést segítheti. Hány százaléka az eseteknek lenne megelőzhető? Milyen megelőző intézkedés lenne kívánatos vagy hatékony? Hogy lehetne azokat a betegeket, akiknél a Parkinson-kór kifejlődik, a típusos mozgásos (motoros) tünetek megjelenése előtt azonosítani?
A modern tudományos irodalom nem tudja meggyőző érvekkel megválaszolni ezeket a kérdéseket, azonban az epidemiológiai, neurobiológiai és toxikológiai vizsgálatok egyre inkább támogatják azt a következtetést, hogy a környezeti hatásoknak fontos szerepe van abban a betegség kifejlődésében. Ebből az is következik, hogy elméletben az esetek egy része megelőzhető lehetne.
Az ilyen kérdések és érdeklődések megválaszolására 2007 júniusában szakértők jöttek össze Sunnyvale-ben (USA, California), azzal a céllal, hogy meghatározzák, melyek a Parkinson-betegség kialakulásában bizonyítottan szerepet játszó környezeti hatások.
Okozati kapcsolatra utaló bizonyítékok:
A Parkinson-betegség komplex betegség, számos különböző károsító folyamat és mechanizmus vezethet végezetül a betegség kialakulásához. A környezeti tényezők, és a genetikai felépítés valószínűleg hatással vannnak a kifejlődő Parkinson-kór kockázatára nézve.
• Parkinson-kór kockázata növekszik az életkorral.
• A Parkinson-kór tanulmányozása segítheti a többi neurodegeneratív betegség megértését.
• A ritkán felismert genetikai mutációk elégségesek ahhoz, hogy Parkinson-kórt okozzanak. A Parkinson-kóros betegek kevesebb mint 10%-ban tehetők felelőssé a genetikai mutációk. A genetikai hibák megjelenésének gyakoriságából következtethető, hogy a környezeti tényezők is szerepet játszanak.
• Parkinson-kór ritkán kiváltható mérgező anyagokkal is.
• Férfiaknál nagyobb Parkinson-kór kialakulásának kockázata, azonban sem a férfiakban észlelhető nagyobb fogékonyságra, sem egy kiváltó tényezővel szembeni nagyobb expozícióra, illetve a kettő kombinációjára nincs meggyőző magyarázat.
• Dohányosoknál alacsonyabb Parkinson-kór kockázata.
• A férfi kávéfogyasztóknak is kisebb a kockázatuk Parkinson-betegség kialakulására, nőknél is van hasonló tendencia arra, hogy a kávé fogyasztása csökkenti a kockázatot, de az erre vonatkozó bizonyítékok hiányosak.
Kevésbé meggyőző bizonyítékok:
• Magasabb szintű fizikai aktivitást végzőknél kisebb a Parkinson-betegség kockázata.
• Férfiaknál (és valószínűleg a nőknél is) a magasabb vér urát szint csökkenti a PD kockázatát.
• Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket szedőknél kisebb a PD kockázata.
• Azoknál a férfiaknál, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak tejtermékeket, növekszik a PD kockázata.
• Mezőgazdasági munkások között nagyobb a PD kockázata.
• Rovarölő szerekkel dolgozók között gyakoribb a PD
• Agyi traumával járó sérülések növelik a PD kockázatát.
• Bizonyos genetikai tényezők variációi növelhetik, illetve csökkenthetik a PD gyakoriságát
Nincs megfelelően alátámasztott feltevések:
(lehetséges, hogy van összefüggés, de az eddigi vizsgálatok egyértelműen nem bizonyítják az összefüggés fennállását)
• A táplálkozással nagyobb mennyiségben fogyasztott telítetlen zsírsavak csökkentik a PD kockázatát
• Magasabb vér koleszterin szint alacsonyabb kockázattal jár
• Urát diéta csökkenti a rizikót.
• Sztatin (vér zsírszintet csökkentő) gyógyszerelés csökkenti a kockázatot
• Menopausa után alkalmazott női hormonpotló kezelés csökkenti a PD kialakulásának kockázatát.
• Az elhízás növeli PD kockázatát.
• A munkahelyükön bifenil-polikloriddal dolgozóknál a vegyszer növeli a PD kockázatát.
• A rovarölő szerek némelyike (paraquat, maneb, dieldrin) növeli a kockázatot.
• Nehézfém expozíció növeli a kockázatát a PD kialakulásának.
• Jó minőségű víz fogyasztása csökkenti a PD kockázatát.
• Vidéken lakók között gyakoribb a PD.
A szakértői csoport megállapította, hogy még számos vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a környezeti tényezők hatását biztonsággal meghatározzák, kiderítsék azt, hogy a különböző tényezők illetve azok együttállása milyen szerepet játszik a betegség kialakulásában. Ezen ismeretek segíthetnek abban, hogy a betegség kockázatát a veszélyeztetett személyeknél csökkenthessük.
Kérdését, hozzászólását írja meg a Parkinson fórumba!
Ezt a funkciót csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe. Kérjük regisztráljon!
Keresés
- A természet Don Juanja
- Fehérje szint méréssel gyorsan kiderül a vesekárosodás
- A kálciumos étrend-kiegészítők szedése elősegítheti a szívrohamot
- Szigorodik az egészségügyi alkalmassági vizsgálat szeptembertől
- A hely, ahol az ördög szórakozik
- Jobban inspirálja a fogyást ha kövérnek nevezik az embert
- Fertőzőbbek a vécélehúzónál járt mobilok
- Melyiket válasszam?
- A Kos gyógynövényei
- Új eljárást alkalmaztak a SOTE-n a világon először