Pikkelysömör

Betegség leírása:

A pikkelysömör egy öröklött hajlam és változatos provokáló tényezők hatására kialakuló, krónikus, kiújulásra hajlamos, gyakori bőrbetegség, melynek típusos tünetei az éles határú, gyulladt, vaskos pikkelyekkel borított göbcsék és plakkok.

A pikkelysömör gyakorisága a fejlett országokban eléri az 2%-ot, azaz száz emberből kettőnek van pikkelysömöre. Egyik típusa 40 éves kor előtt jelentkezik, gyakori a családi halmozódás és főleg a bőrtünetek dominálnak, másik típusa 40 éves kor felett kezdődik, nincs családi halmozódás és gyakoribbak a köröm, valamint ízületi elváltozások.

A típusos pikkelysömörös tünetek éles szélű, vörös, gyulladt, nem viszkető, vaskos pikkelyekkel borított, érményi-tenyérnyi plakkok. Típusos megjelenési helye a térd, a könyök, a lábszár, a fejbőr, de bárhol előfordulhatnak a tünetek, akár a tenyereken-talpakon is. A körmökön is okoz elváltozást. Apró gödröcskék, olajcsepp-szerű foltok, a köröm alatti szarumassza, a körmök végének „felválása", morzsolódása jellemzi itt a képet. A tünetek kiterjedése a néhány érményitől a csaknem a teljes testet borító elváltozásokig terjedhet. Klinikai képe nagyon változatos tehát, kezdve a klasszikus nagy, plakkos formától, a csakis kizárólag a hajlatokat, fejbőrt vagy a tenyereket/talpakat érintő típuson át, a főleg fiatalkorban jelentkező apró kiütésekhez hasonlító ún. guttált formáig (gutta=csepp, latinul) Ez utóbbi esetben a betegség gyakran társul valamilyen fertőzéses góchoz (pl. idült mandulagyulladás). Ritkán a pikkelysömörös tünetekben sárgás színű, mélyen ülő hólyagok jelentkeznek. Ez az ún. pusztulózus pikkelysömör (pustula=gennyhólyag, latinul). Ez a tünet gyakori a tenyereket, talpakat érintő formában. Ha a törzsön jelentkezik, agresszív betegséget jelez.

Fontos tudni a betegségről, hogy nemcsak a bőrt érinti, hanem ízületi gyulladás is társulhat hozzá, mely súlyos esetben akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. A pikkelysömörös betegekben gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek.

Számos provokáló tényező ismert, mely előhívhatja vagy ronthatja a betegséget. Ezek közül a fontosabbak: rendszeres alkoholfogyasztás, stressz, a bőr tartós irritációja, bakteriális fertőzések, fertőzéses gócok.

vissza az oldal tetejére

Plakkok

Pikkelyekkel borított göbcsék

Gyulladás

vissza az oldal tetejére

Szövettani vizsgálat

Klinikai kép

vissza az oldal tetejére

vissza az oldal tetejére

Mivel a betegség kiváltó okát még mindig nem sikerült pontosan megtalálni, ezért a pikkelysömör kezelése a mai napig TÜNETI kezelés. Azonban, ettől függetlenül, lehet találni olyan kezelési módot, amivel, még ha nem is tudjuk a betegséget kiűzni a szervezetből, a beteg hosszú távon közel tünetmentesen tartható. A kezelési módot általában a betegség súlyossága befolyásolja, de természetesen figyelembe kell venni a társbetegségeket és a kezelések rövid- és hosszú távú mellékhatásait is.

A kezelés első és nagyon fontos lépése a pikkelyek eltávolítása. Ez bármilyen hámlasztó hatású helyi készítménnyel történhet. A hámlasztás, mivel a pikkelyek eltűnnek, úgy tűnik, mintha javítaná a pikkelysömört, de ÖNMAGÁBAN NEM HOZ MEGOLDÁST, MIVEL A BŐRBEN LÉVŐ GYULLADÁST NEM BEFOLYÁSOLJA. Ezért a hámlasztó kezelést (akár a törzsön, végtagokon, akár a fejbőrön) mindig egyéb, a gyulladást csökkentő kezeléssel kell kombinálni.

A legegyszerűbb kezelési módszer a helyi kezelés. Ez általában SZTEROID tartalmú kenőcsöket, krémeket, oldatokat jelent. A szteroidok hatékonyan gátolják a bőrben lévő gyulladásos folyamatokat, ezért kis kiterjedésű betegség esetén önmagukban is tünetmentességhez vezetnek. Hátrányuk, hogy hosszú ideig használva hatékonyságuk csökken („hozzászokik a bőr”) illetve a bőrt lassan elsorvasztják, elvékonyítják, értágulatokat okozhatnak. (A nem helyileg, hanem szájon át vagy injekcióban alkalmazott szteroidok nem, vagy csak kivételes esetben alkalmasak a pikkelysömör kezelésére, mivel a kezelés leállítása után a betegség az eredetinél súlyosabb formában jelentkezhet!!!)
Alternatív megoldást jelenthet az ún. D-vitamin analóg hatóanyag tartalmú kenőcsök használata, melyek hasonlóan működnek, mint a szteroidok, de a hatékonyságuk elmaradhat azokétól. Előnyük, hogy hosszabb távon sem kell szteroid-mellékhatásokkal számolni.

A következő kezelési mód a sokak által ismert FÉNYTERÁPIA. Ez tulajdonképpen ultraibolya (UV) fény használatát jelenti. Az UV fény képes behatolni a bőrbe, és ott számtalan, bonyolult folyamat révén a gyulladást csökkenteni, és ezáltal a pikkelysömört javítani.
A mai modern fényterápiában alapvetően két fajta kezelési mód létezik. Az első az UV fény kisebb hullámhosszú, szűk spektrumát használja, ez az ún. UVB fénykezelés. Mivel az UVB fény hamar gyulladást kelt a bőrben (nyáron ettől égünk le) ezért a kezelés kis dózisokkal indul, és ezt lehet fokozatosan növelni, ha a bőr már hozzászokott a fényhez. A kezelés előnye, hogy különösebb előkészületeket nem igényel és viszonylag biztonságos, hátránya, hogy csak felületesebb bőrelváltozásokra igazán hatékony, és csak bőrgyógyászati fényterápiás centrumokban elérhető. A kezelést heti 2-3 alkalommal hetekig-hónapokig kell folytatni a teljes terápiás hatás eléréséhez. A páciens a kezelés alatt egy speciális kabinban áll vagy esetleg fekszik.
A másik fénykezelési módszer az UV fény nagyobb hullámhosszú spektrumát használja, ez az ún. UVA fénykezelés. Ennek előnye, hogy vaskosabb pikkelysömörös tünetek esetén is hatékony lehet, mivel mélyebbre hatol a bőrben. Hátránya, hogy kis energiája miatt nagyon hosszú ideig kellene a betegnek a kabinban állni, így egy kis trükkhöz kell folyamodni, hogy lerövidítsük a kezelési időt. A trükk lényege, hogy a beteg egy fényérzékenyítő gyógyszert vesz be néhány órával a fénykezelés előtt, és ez előkészíti a bőrét a kezeléshez. A hatóanyagot pszoralénnek hívják, innen kapta a módszer a PUVA elnevezést (pszoralén+UVA). A kezelés csak orvosi felügyelet mellet végezhető és nyáron, értelemszerűen a leégés veszélye miatt, nem alkalmazható. A kezelést heti 2-3 alkalommal hetekig-hónapokig kell folytatni a teljes terápiás hatás eléréséhez. A páciens a kezelés alatt szintén egy speciális kabinban áll vagy esetleg fekszik.
A harmadik speciális fénykezelési módszer az ún. excimer lézer kezelés, mely a lézerkezelés és a fényterápia ügyes kombinációja. Itt nagy energiájú UVB fény megy bele a bőrbe, tehát lényegében ez is egy UVB fénykezelés. Előnye, hogy a kezelőfej kis mérete miatt (kb. egy 2-3 cm átmérőjű kör) az ép bőrterületeket nem teszi ki felesleges fényterhelésnek és célzottan a pikkelysömörös tüneteket lehet vele kezelni. Nagy kiterjedésű tünetek esetén éppen emiatt nem használható.
A fénykezelésnek is vannak mellékhatásai. A fénykezelés alatt, ha a bőr kicsit nagyobb dózisú fényt kap, a napégéshez hasonló tünetek jelentkezhetnek. Hosszú távon a legfontosabb mellékhatás a rosszindulatú bőrelváltozások kialakulása, ugyanis mind az UVB mind az UVA fény hosszú távon rákkeltő hatású. ÉPPEN EZÉRT FÉNYKEZELÉS CSAK SZIGORÚ SZAKORVOSI FELÜGYELET MELLETT ALKALMAZHATÓ!
Mivel a fent említett fényspektrumokat a napfény is tartalmazza, ezért a napozás is egyfajta természetes fényterápiának fogható fel, melyet nagyon sok pikkelysömörös beteg ki is használ. A sokak által ismert holt-tengeri kezelések is ezen alapulnak.
FELHÍVJUK A FIGYELMET, HOGY A SZOLÁRIUM NEM UGYANAZT A FÉNYKEZELÉSI MÓDSZERT NYÚJTJA MINT A FENT LEÍRTAK, EZÉRT A KÉT KEZELÉSI MÓDSZER NEM HELYETTESÍTHETŐ!!!

Az ACITRETIN kezelésre akkor szokott sor kerülni, ha a fenti kezelések nem hoznak eredményt. Az acitretin lényegében egy „felturbózott” A-vitamin, melyet gyógyszer formájában szed a beteg. Hatásmechanizmusa szerteágazó, de lényegében képes helyrebillenteni a pikkelysömörös bőrben a sejtek túlzott mértékű osztódását, így a bőrtüneteket „elvékonyítja”. Önmagában nem mindig hatékony, nem vezet tünetmentességhez, de helyi kezeléssel ill. fénykezeléssel kombinálva jó hatékonyság érhető el. Mellékhatásai közül kifejezetten kiemelendő, hogy magzati fejlődési rendellenességet okoz, ezért fogamzóképes korú nőknek, csak nagyon nagy odafigyelés (és biztonságos fogamzásgátlási módszer) mellett adható. Mivel a gyógyszer nagyon lassan ürül ki a szervezetből, a kezelés befejezését követő 2 évig nem szabad teherbe esni. Férfiak nemzőképességét nem befolyásolja. A kezelés alatt (a fentiek miatt) a véradás is tilos.

A METOTREXÁT és a CIKLOSPORIN két nagy potenciálú, immunrendszert befolyásoló gyógyszer, melyet súlyos, egyéb kezelési módokra nem reagáló pikkelysömör esetén lehet választani. A két gyógyszernek számos mellékhatása ismert, melynek felsorolása meghaladja eme írás terjedelmét, ezért szigorú szakorvosi felügyelet mellett lehet csak alkalmazni. Mindemellett mindkét szer nagyon hatékony. A metotrexát különösen jó választás, ha a betegnek pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladása is van, mivel a gyógyszer ezt is képes csökkenteni.

A BIOLÓGIAI TERÁPIÁK megjelenése reményt és jelentős életminőségbeli javulást hozott számos súlyos pikkelysömörben szenvedő beteg életében. Ezek a jelenleg elérhető leghatékonyabb kezelési módszerek. A biológiai szerek az immunrendszer működésének és a pikkelysömörös bőrgyulladás kialakulásának egy-egy lépését befolyásolják igen precízen és hatékonyan. Jelenleg hazánkban három szer (etanercept, infliximab, adalimumab) érhető el, de várható egyre több ilyen típusú gyógyszer megjelenése a jövőben. A gyógyszerek infúzió vagy bőr alá adott injekció formájában alkalmazhatók, és bizonyos időközönként ismételni kell, hogy hatása fennmaradjon. Nem egyszeri kezelésről van tehát szó! Mivel a kezelés igen költséges és odafigyelést igényel, szigorúan szabályozott az alkalmazása. Jelenleg hazánkban csakis meghatározott bőrgyógyászati centrumok végezhetik. Emellett csak azok a betegek kaphatják, akiknek az eddig felsorolt kezelések ellenére is kiterjedt, súlyos pikkelysömörük van, vagy ezeket a kezeléseket valami miatt (mellékhatás, ellenjavallat) nem kaphatják. A kezelés bevezetését részletes kivizsgálás előzi meg és a kezelés alatt is szoros utánkövetést, gondozást igényel.

vissza az oldal tetejére