Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 26°C / + 32°C
nincs front
Időjárás tovább az orvosmeteorológiához
 
 
 

Plátói szerelem

Szerző: Erdős Olga
2010. 02. 06. 11:00:00

Egy graffiti szerint a plátói szerelem olyan, mint a lekvárosüveg kívülről nyalogatva. Én mégis úgy hiszem, hogy ezek a szerelmek, különösen fiatalkorban nagyon fontosak, személyiség formáló erejük van, azontúl, hogy érzelmileg is gazdagodunk általuk. A szépségük pedig épp a beteljesületlenségükben rejlik, abban, hogy a plátói szerelmünk mindig a nagy Ő marad, hiszen a saját érzéseinket vetítjük ki rá, olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel, amilyenre vágyunk, így mindig kedves nosztalgiával tudunk visszagondolni rá. Biztos vagyok benne, hogy levélírónk, Eszti (18 éves) is így tekint majd vissza a mostani időszakára tíz-húsz év múlva.

„1,5 éve tetszik egy srác a suliból, aki igazából a többi lány szerint egyáltalán nem nagy szám, sőt... nekem mégis ő kell, mindenkit hozzá mérek, és egyszerűen képtelen vagyok elfelejteni. A fülembe jutott olyan pletyka (a saját baráti társaságából) miszerint ő már rég kinézett engem. Itt csak az a probléma, hogy mikor ez volt, akkor nekem az egyik barátja tetszett, amit akkor meg is osztottam annak a srácnak a mostani legjobb barátjával, aki most tetszik. Ő nagy valószínűséggel el is mondta az akkor tetsző srác összes haverjának, beleértve a jelenlegi kiszemeltemet is.

 
A gimis szerelem örök nyomot hagy?
 
Mióta rájöttem, hogy ő kell, próbáltam szemkontaktust teremteni, ami először nem ment, később viszont egyre többször sikerült. A helyzet az, hogy olyannyira nem "spíler", hogy 18 évesen most van az első barátnője, aki az osztálytársa. Ezt a lányt a suliban a legtöbb fiú csúnyának tartja, aki ráadásul elég gyakran káromkodik is és a 2. héten, a saját szalagavatójukon "megcsalta" két másik pasival is, ami miatt természetesen össze is vesztek. Egyszóval a barátnő sem mondható az álombarátnőnek, mégis vele van... Sajnos nem tudok beletörődni ebbe az állapotba, ráadásul rendszeresen az elé a terem elé állnak "enyelegni", ahol én vagyok, a szomszéd padra ülnek, oda ahol nekem van órám, sőt olyan is volt már, pont a héten, hogy közvetlenül velem szembe ültette le a barátnőjét és miközben beszélgettek többször rám nézett... Szeretném elfelejteni, de nem tudom. Ráadásul, ha meglátom, mindig eszembe jut, hogy mi lenne, ha tudná, hogy tetszik nekem, talán másképp is lehetne..."


Írd meg Te is véleményed, hozzászólásod vagy történeted a Szemszögek fórumba!

 
 
 

Egy lány véleménye

Kedves Eszti!


Amikor tetszik valaki, akkor mi nők képesek vagyunk a legapróbb dolgoknak is jelentőséget tulajdonítani, és talán olyan dolgokat is beképzelni, amik valójában nincsenek. Például lehet, hogy egyáltalán semmi szándékosság nem volt abban, hogy épp a közeledben tűnik fel a szerelmes pár, csupán kicsi az iskola, vagy épp nekik is a szomszéd teremben van órájuk. A külső megítélése pedig nagyon szubjektív, azt írod, hogy a legtöbb lány szerint nem nagy szám a srác, aki tetszik neked, aztán meg azt, hogy a barátnőjét a legtöbb fiú csúnyának tartja. Lehet épp ezért találtak egymásra. Na persze, ha ilyen kikapós a menyecske, akkor lehet, hogy előbb-utóbb a fülébe jut a kiszemelt fiúnak, és ha szakítanak, akkor te lehetsz a befutó. Mondanám, hogy próbálj meg kettesben maradni vele, vagy közös programokat keresni (pl. külön óra, ahova ő is jár), hogy a beszélgetéseitekből leszűrd, hogyan is viszonyul hozzád. De amíg a barátnőjével van, addig szerintem nem túl fair bepróbálkoznod nála konkrétabban (gondolom, ezt te sem díjaznád, ha te lennél a barátnő helyében). Inkább azt kell elérned, hogy ő érdeklődjön utánad, vagy barátkozz a barátaival és náluk ejts el egy-két szót arról, hogy ezt vagy azt vonzónak találsz a srácon. Egyébként sokszor a fiúknak nagyobb kihívás egy látszólag közömbös, vagy elutasító lány, mint egy olyan valaki, aki magától ajánlkozik.
Másfélév azonban elég hosszú idő ahhoz, hogy ugyanarról a valakiről álmodozz, ilyenkor már olyan tulajdonságokat is beleképzelsz, ami talán nincs is meg az illetőben. Szerintem nézelődj másfelé is, még akkor is, ha ő a mérce. Talán nem rakta olyan magasra, hogy ne legyen olyan, aki felülmúlja. Drukkolok!

 

Egy fiú véleménye

Kedves Eszti!


Először is köszönöm a leveled. Fiatal korod ellenére összeszedetten és választékosan fogalmaztál. A felvetéseddel kapcsolatban nem hiszem, hogy a fiú szándékosan piszkálna, vagy provokálna. Ha ez mégis így van, akkor egy kicsit beteg a srác, jobban jársz, ha mielőbb elfelejted. A felejtésnek pedig egyetlen módja van, mégpedig az, hogy másokra is odafigyelsz, olyanokra, akikre eddig nem, és keresel egy másik kapcsolatot.
Viszont, ha mégis a másik út mellett döntesz, akkor azt tudom neked mondani, amit a közmondás: ha elég sokáig ülsz a folyóparton, láthatod, amint ellenségeid (jelen esetben inkább ellenfeleid) holttestei elúsznak előtted. Egyszóval csak várnod kell, amíg szabad lesz a pálya. Ha tényleg olyan a csaj, ahogy leírtad, akkor ez nem lesz hosszú idő.
Végül, ha egy tanácsot elfogadsz: ne becsüld le a lányt! Talán mégsem olyan csúnya, ha egy este több sráccal is meg tudta "csalni" a srácot...

 

   

Szakértő szemmel

Ambrus Noéni pszihológus

Kedves Eszti,


Nem azzal van baj, hogy a fiú, aki neked tetszik "nem nagy szám", hiszen nem az a fontos, hogy valaki hogy néz ki, mennyire menő, és másnak mennyire tetszik. A fontos az, hogy neked tetsszen, hogy legyenek értékei, amelyek miatt fel tudsz rá nézni, és amelyek miatt vonzó lehet és méltó arra, hogy a párod lehessen. A leveledből viszont úgy tűnik, hogy ez a fiú nem igazán méltó még csak arra sem, hogy rá néz. Tudom, hogy neked ezt most nehéz elfogadni, és azt is tudom, hogy úgy érzed, nem fogod tudni elfelejteni őt sohasem. De mert én is voltam hasonló helyzetben, mint te, tudom, hogy hogyan érzel. Te ezt a fiút igazából nem is ismered, ezt te is tudod, és ezt biztosan mondták már a barátnőid is. Pont ezért felruháztad olyan tulajdonságokkal, amelyeket ő lehet, hogy nem is birtokol. De pont ettől ez a fiú "titokzatos", valaki, akit "meg kell menteni", valaki, akit "szeretni kell", és Te szeretnél a megmentője lenni. Nagyon romantikus érzések és gondolatok, én meg is értem őket teljesen, és értékelem is. De ha a kapcsolat ezen a szinten marad köztetek, akkor a végén lehet, hogy nagyon fogsz szenvedni. Éppen ezért lépned kell, veszítenivalód ugyanis nincs. Beszélned kell ezzel a fiúval, méghozzá őszintén. Választ a kérdéseidre csak így kaphatsz. Merjél bátor lenni! Ismered a mondást is, "bátraké a szerencse". Úgy vélem, hogy amíg saját magad nem győződsz meg róla, hogy valóban Ő kell- e neked, addig csak egy helyben fogsz topogni (az pedig nem egy jó stratégia). Azt pedig csak úgy tudhatod meg (hogy Ő kell- e neked, hogy ő- e a nagy Ő), hogy ha őszintén beszélsz vele. Mond el neki bátran, hogy tetszik neked, hogy vonzónak találod és őszintén szeretnél vele megismerkedni közelebbről is. Ha visszautasít, akkor tudni fogod, hogy ez a fiú tényleg nem érdemel meg egy percet sem az életedből, és akkor jobb lesz őt elfelejteni. Ha így lesz, akkor sem szabad elkeseredni, mert az Élet akkor majd megajándékoz egy igazán neked való fiúval, ezt elhiheted nekem. No és persze ott van még az a lehetőség is, hogy nem utasít vissza, és ez esetben majd a jövő megmutatja, hogy jól döntöttél-e, és egyáltalán, eldöntheted (miután valóban megismerted), hogy tetszik- e neked igazán, vagy csak az a fiú tetszett, akit olyan szépen beleképzeltél.

Értékelje Ön is!
Hozzászólások, vélemények (0) Szeretne hozzászólni?

Ezt a funkciót csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe. Kérjük regisztráljon!

Ehhez a tartalomhoz még nem érkezett hozzászólás.
 
 

Keresés

részletes kereső... részletes kereső...