Speciális karosszék Parkinson-kórosoknak

Az első, aki észrevette a vibrációban rejlő lehetőségeket, Jean-Martin Charcot volt, aki a párizsi Salptrire-ben dolgozott és, akit a modern neurológia atyjának tekintenek. Felfedezését azonban eltemették több mint egy évszázadra.

Christopher Goetz, a Rush egyetem neurológusa, aki világszaktekintélynek számít a mozgászavarok területén, újra felfedezte és megfigyeléseit a Neurology-ban közölte.

Miután ugyanaz a megérzése volt, mint Charcotnak, ennek megerősítését megtalálta kollégája 1892-ben a szaklapokban megjelent írásaiban, amelyekben leírja, hogy amikor vidéki páciensei hosszú utazás után megérkeztek a kórházba felülvizsgálatra, megmagyarázhatatlanul jó állapotban voltak. Izmaik merevsége, a remegés csaknem eltűnt és ez a helyzet eltartott egy kis ideig.

Goetz is felfigyelt arra, hogy vonaton tett utazásaik után páciensei jobban mozognak, stabilabb a testtartásuk, kevésbé remegnek.

Ennek a megfigyelésnek az alapján született meg a vibráló karosszék, amely a hét öt napján 15-15 percig alkalmazva egy hónap leforgása alatt 25 %-kal csökkenti a betegség szimptómáit. Charcot is tervezett annak idején egy hasonló karosszéket, amely gázmotorral működött és kézzel lehetett irányítani, de a technika akkori fejlettsége miatt nem volt alkalmas arra, hogy személyre szabottan lehessen működtetni, holott ez igen lényeges, mivel beállítását minden egyes beteg állapotának megfelelően kell elvégezni.

A vibráció - mondják a neurológusok - stimulálja az alfa mozgatóidegeket, amelyek az izmok mozgását irányítják.