Szegeden találkoznak a francia nyelvű paleopatológusok

A szegedi tanácskozásra mintegy hetvenen - mikrobiológusok, radiológusok, biokémikusok, patológusok és járványtörténészek - érkeznek, Magyarországon és Franciaországon kívül, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Svájcból, Német- és Olaszországból, Ausztriából és Izraelből.

A francia és angol nyelven elhangzó csaknem öt tucat előadás jó része a régi emberi maradványokon, csontokon és múmiákon megfigyelhető kóros elváltozások elemzésével, a fertőző megbetegedések - tuberkulózis, pestis, lepra, szifilisz - történetével, evolúciójával foglalkozik. E témának különös aktualitását adja, hogy napjainkban is megjelennek újabb és újabb kórokozók, amelyek akár komoly járványokat is okozhatnak - fogalmazott a kutató.

Szó esik majd több száz éves emberi csontleleteken megfigyelt tumoros elváltozások molekuláris biológiai elemzéséről, Széchenyi Pál XVII. századi kalocsai érsek múmiájának vizsgálatáról, csakúgy, mint II. Ramszesz fáraó betegségének lehetséges okairól, vagy egy 3200 éves egyiptomi múmia radiológiai vizsgálatáról. A tanácskozáson előadást tartanak azok a kutatók is, akik a közelmúltban egy Izraelben talált kilencezer éves emberi csontleletből mutatták ki a tuberkulózis kórokozójának örökítőanyagát.

Pálfi György közölte, magyar kutatók is beszámolnak majd tudományos érdekességekről, az SZTE Embertani Tanszékének doktorandusza, Ősz Brigitta például arról a szegedi vár ásatása során előkerült, szifiliszesnek bizonyult csontvázmaradványról beszél, melyet bizonyíthatóan még Mátyás király életében temettek el. Ez a felfedezés cáfolja azt a feltételezést, hogy a megbetegedést az Újvilág felfedezését követően hurcolták be Európába.