Szívelégtelenség

Betegség tünetei

Légszomj (terhelésre vagy nyugalomban), fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, alszárduzzanat (ödéma), telt nyaki vénák, szapora szívműködés, gyakori éjjeli vizelés

Betegség leírása

Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen oxigénben dús vér az érrendszeren keresztül jut el a sejtekhez. A keringést egy pumpa, a szív működteti, ami hasonló egy olyan szivattyúhoz, amelyet villanymotor hajt. A szív billentyűi, mint a szelepek úgy működnek. Amennyiben ennek a „pumpának" a teljesítménye csökken, akkor beszélünk szívelégtelenségről. Ennek több stádiuma, súlyossági fokozata létezik. Kezdetben a szív saját maga próbálja kompenzálni a csökkent pumpafunkciót. Jelentős tünetek ilyenkor még nem mutatkoznak. Amikor azonban nem képes tovább kompenzálni (dekompenzálódik), akkor megjelennek a panaszok és a tünetek. A rossz pumpafunkció miatt a szervek vérellátása elégtelen lesz, az érpályából folyadék lép ki (vizenyő, ödéma) a szövetek közé és a testüregekbe (hasvíz: ascites, mellkasi folyadék: hydrothorax) egyes szervek (pl.:máj, vese) pangását, duzzanatát okozva ezzel.
A szív pumpafunkciójának elégtelensége számos okból kialakulhat: ezeket mechanikus, toxikus (mérgezési), genetikai okra oszthatjuk. Az egyik leggyakoribb ok a szívkoszorúér betegség, amely miatt a szívizom oxigénhiányossá válik, ezért nem tud kellő erővel pumpálni, vagy infarktus után, amikor csökken a szívizom munkára, pumpálásra képes tömege. Napjainkban a szívinfarktus egyre korszerűbb ellátása miatt szerencsére sokan élik túl a szívinfarktus kezdeti szakaszát, viszont csökkent funkciójú szívvel élnek tovább. Ennek köszönhetően egyre növekszik azok száma, akik a szívelégtelenség valamilyen súlyossági fokozatával élnek együtt. Az életkor növekedésével a szívelégtelenség előfordulása is egyre gyakoribb lesz. A billentyűk különböző eredetű betegsége, hibája is állhat a háttérben, továbbá a szívizom elsődleges (primer) megbetegedése is (szívizombetegség, azaz cardiomyopathia, melyből többféle típus ismert), ami sok esetben genetikai halmozódást mutat. Beidegzési hiba folytán tartósan kialakult szapora szívverés (tachycardia), a mértéktelen alkoholfogyasztás és nagy számban a magas vérnyomás is a szívelégtelenség okai közt tartható számon. Bizonyos vírusfertőzés is okozhatja a szív izmának gyengülését.

Kialakulását, időbeli lefolyását tekintve megkülönböztetünk heveny (akut) és idült (krónikus) szívelégtelenséget.

vissza az oldal tetejére

Gyakori éjszakai vizelés

Szapora szívműködés

Telt nyaki vénák

Ödéma

Csökkent terhelhetőség

Fáradékonyság

Légszomj

vissza az oldal tetejére

MRI vizsgálat

CT vizsgálat

Ultrahang vizsgálat

Laborvizsgálat

EKG vizsgálat

Fizikális vizsgálat

vissza az oldal tetejére

Ebben az esetben is fontos a panaszok pontos kikérdezése, elengedhetetlenül fontos a fizikális vizsgálat, mely során az úgynevezett dekompenzációs tüneteket ismerhetjük fel: alszár ödéma, hasvíz stb.) A laborparaméterek között számon tartunk olyat, mely vérszintjének emelkedése szívelégtelenséget jelez. Az EKG nem minden esetben mutat specifikus eltérést , de a betegség gyanúját felkeltheti.
Szívultrahang során a szív alakját, funkcióját objektíven meg lehet vizsgálni. A diagnózis ezzel egyértelműen igazolható. Manapság CT és MR vizsgálat is gazdagítja a diagnosztikus palettát.

vissza az oldal tetejére

A gyógyszeres kezelésen kívül bizonyos speciális esetekben lehetőség van pacemakeres kezelésre is, de az ilyen célból beültetett pacemaker speciális és csak válogatott esetekben alkalmazható, feladatát tekintve eltér más, ritmuszavar miatt alkalmazott pacemakerektől.

A krónikus szívelégtelenség még speciálisabb, számos szigorú feltételt teljesítő esetében lehetséges a szívátültetés (szív transzplantáció).

A gyógyszeres kezelés alapgyógyszerei a

• Vízhajtók (néhány gyógyszernév a teljesség igénye nélkül : Furosemid, Uregyt, Brinaldix stb.), ezekre jellemző, hogy az elégtelen keringés miatt felgyülemlett vizet, ödémát kiürítik. Ezek azonban csak a következmények, tünetek csökkentésére alkalmas gyógyszerkészítmények.

• ACE gátlók (Accupro, Coverex, Tritace, Gopten, Ednyt, Renitec stb.)

• ARB-k (Diovan, Aprovel, Pritor, Cozaar, Teveten, Mycardis stb.)

Utóbbi két csoport a vérnyomást csökkentik, a bal kamra funkcióját segítik.

• Béta receptor blokkolók (Concor, Betaloc ZOK, Talliton, Nebilet stb.)
Ez az igazi, az okot kezelő csoport. A betegség, tünetek okaként ugyanis a munkaizomzat vesztés következtében kialakuló kompenzációs mechanizmus, a vegetatív idegrendszer úgynevezett szimpatikus túlsúlyát csökkentik.

• Aldoszteron antagonisták (Verospiron)

• Digitálisz (Digoxin) javítja a bal kamra pumpafunkcióját.

• Léteznek olyan gyógyszerek is, amik a fenti csoportok közül kettő kombinációjából állnak.

Ezek beállítása minden esetben orvosi feladat, a szívelégtelen beteg rendszeres ellenőrzésre szorul!

vissza az oldal tetejére

A betegséget megelőzni úgy lehet, ha a szívkoszorúér betegséget, magas vérnyomást, cukorbetegséget, magas koleszterin szintet megelőzzük, vagy azok kialakulása esetén időben, szakszerűen kezeljük.

vissza az oldal tetejére