Szívinfarktus

Betegség leírása

A leggyakoribb halálozási okok közé tartozik. Magyarországon évente több, mint 10.000 esetet regisztrálnak. Megjelenési formáját tekintve lehet ST elevációs vagy nem ST elevációs, mely azt fejezi ki, hogy jár-e speciális EKG eltéréssel.
Szívinfarktus alkalmával a szívkoszorúérben levő (leginkább lágy) plakkok megrepednek és a szervezet által erre adott válaszreakció során thrombus (vérrög) képződik az érben. A vérrög elzárja az eret, ezért nem tud oxigénben dús vért szállítani a szív izomzatához. Oxigénhiány alakul ki. Az infarktus kiterjedése attól függ, milyen nagy ellátási területű érszakaszon következett be az elzáródás. Úgy lehet elképzelni, hogy ha egy fát a törzsénél vágnak ki, akkor az egész fa elhal, ha azonban csak egy kisebb ágat metszenek le, akkor csak egy kis lombrészlet szárad el. Az angina és infarktus közötti különbség a kimenetelben van.
Míg az angina pectoris döntően átmeneti jellegű és a szívizom csak ideiglenesen nem kap elegendő vért, addig az infarktus során olyan hosszú ideg oxigénhiányos a szívizom, hogy az izom egy része elhal, később hegesedik.
A sérült izomból nekroenzimek szabadulnak fel (troponin, kreatinin foszfokináz), ezek szintje a vérben mérhető. A hegesedett terület elvékonyodik, zsákszerűen kitágul (aneurysma). Az ilyen aneurysmákban vérrög alakulhat ki.

Betegség tünetei

A betegség tünetei lényegében megegyeznek az angina pectorisnál leírt tünetekkel.
Mellkasi szorító, nyomó jellegű fájdalom, mely a szegycsont mögé lokalizálódik.
A fájdalom az állba, bal karba, hátba sugározhat és fulladásérzéssel, fokozott izzadással, hányingerrel járhat.
Lehet az infarktus enyhe fokú, diszkrét tünetekkel és lehet súlyos, azonnali eszméletvesztéssel járó is.
A cukorbetegek általában enyhébbnek érzik, sőt néha egyáltalán nem is érzik, mert a cukorbetegség szövődményeként (neuropathia) az érző beidegzés romlik.

vissza az oldal tetejére

Hányinger

Izzadás

Fulladás

Mellkasi fájdalom

vissza az oldal tetejére

Vérvétel

Ultrahang vizsgálat

EKG vizsgálat

Fizikális vizsgálat

vissza az oldal tetejére

A panaszok részletes kikérdezése és fizikális vizsgálat után a lehető leghamarabb EKG vizsgálatot kell végezni.
Előfordulhat, hogy az azonnal készített EKG felvételen az infarktus nem látható ezért kell sürgős vérvétel során a szív „necroenzim” szintjeit megmérni. Többféle laborparaméter emelkedése jelzi, ha elhalt a szívizom egy része. Ezekről a laborértékekről pontosan tudjuk, hogy az izomsérülést követően mennyi idővel emelkednek meg és mennyi ideig maradnak magasak. Ezek alapján és több EKG felvétel (sorozatfelvétel) alapján meg lehet határozni az infarktus idejét. Az EKG az infarktus helyét is jelzi.
A szívultrahang vizsgálat kiváló az esetleges mechanikus szövődmények kimutatására, az infarktus helyének pontos meghatározására, a kiterjedés feltérképezésére. Mechanikus szövődmény lehet a szív billentyűjének elégtelensége, a szív üregében vérrög (thrombus) kialakulása, a szív falának átszakadása (ruptúra), ami annak helyétől függően vagy szívtamponádot (a szívburok két lemeze között felgyülemlett folyadék nyomja a szív izomzatát, ami ezért nem képes tágulni) vagy a két szívfél közötti kóros átjárhatóságot (shunt) okoz. Az utóbbi szövődmények prognózisa igen rossz, ha nem okoz azonnali halált, akkor a mihamarabbi felismerés és ellátás késlekedése percről-percre rontja a túlélési esélyeket.

vissza az oldal tetejére

A kezelés tekintetében az utóbbi években az egyre bővülő új technikai lehetőségekkel párhuzamosan jelentős változás ment végbe. Korábban az infarktus kezelése az intenzív osztályon alkalmazott vérrögoldó (thrombolízis) terápia volt, mivel az infarktus hátterében a koszorúérben keletkezett (plakkok megrepedésére adott vérrögképző válaszreakció) vérrög állt. Azért kellett az intenzív osztályon alkalmazni ezt a terápiát, mert gyakran szívritmuszavar keletkezett. Ma is ez a thrombolízis jelenti a terápiát olyan esetekben amikor más ok miatt szívkatéteres beavatkozás nem végezhető el. (ilyen lehet, ha túl vagyunk az „időablakon”). Ez okból nagyon fontos tehát, hogy a panaszok kezdetétől számítva minél hamarabb felismerésre kerüljön a diagnózis és minél hamarabb a legkorszerűbb ellátást kapja a beteg. Egy időn túl már nem különböznek a beteg hosszabb távú túlélési esélyei ha történik vagy ha nem történik akut revaszkularizáció (az ér megnyitása katéteres úton vagy vérrögoldó kezeléssel).
A kezelés két fő célja infarktusban a vérrög oldása és az oxigénhiány megszűntetése (részben az igény csökkentésével, részben a kínálat fokozásával).
Az ér átjárhatóságát legtökéletesebben szívkatéterezés során lehet biztosítani mégpedig úgy, hogy az elzáródott érszakaszon egy drótot átvezetve magas nyomással tágításokat végeznek egy ballon segítségével, majd egy dróthálót (stent) helyeznek el nagy nyomással az érbe, ami az ér szabad átjárhatóságát biztosítja. Annak érdekében, hogy a stent ne záródjon el egy évig javasolt az aspirin és clopidogrel együttes szedése. Mivel azonban ezek gyomornyálkahártya sérülést okozhatnak gyomorvédő gyógyszerrel együtt kell szedni. Gyógyszerkibocsátó stentek is alkalmazhatóak, amelyek át vannak itatva gyógyszerrel és ez fokozatosan szabadul fel. Másik lehetőség a thrombolízis.

Az oxigénhiány mérséklésére pedig gyógyszeres kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre:

Béta receptor blokkolók (csökkentik a pulzust, ezáltal növelik a koszorúér keringés idejét) Az utóbbi időben egy ivabradin nevű szer is igen hatékonynak bizonyult amennyiben valamilyen oknál fogva béta receptor blokkoló nem adható. (béta receptor blokkoló pl.:metoprolol, bisoprolol, carvedilol, nebivolol, atenolol)
Nitrátok: tágítják az eret (nitromint spray, tapasz)
ACE gátlók pl.: ramipril, quinapril, perindopril, enalapril
ARB-k: valsartan, irbesartan, losartan, telmisartan, candesartan
Ca csatorna blokkolók: amlodipine, felodipine, diltiazem
Statinok (kimutatták, hogy ezek a koleszterin csökkentők infarktus után nagy dózisban adva kedvezően befolyásolják a prognózist): atorvastatin, rosuvastatin, fluvastatin, pravastatin, simvastatin.

vissza az oldal tetejére

Rendkívül fontos a megelőzés! Az ismert rizikófaktorok kezelésével (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint stb.) életmódi változtatásokkal (dohányzás abbahagyása, rendszeres testmozgás) mérsékelhetjük az infarktus kialakulásának esélyét. Az aspirin rendszeres szedése preventív céllal szintén segít elkerülni az infarktust.

Az infarktust elszenvedett betegeket rehabilitálni kell, másodlagos prevenciót alkalmazni az esetleges második szívinfarktus elkerülése érdekében.
Egy infarktus nemcsak fizikai, de kifejezett lelki törést is okozhat. Fel kell dolgoznia a betegnek azt, hogy beteg, hogy fokozottan vigyáznia kell magára, életmódot kell váltania. Alaposan megtervezett rehabilitációs programmal segíthetünk visszailleszkedni a napi életbe. Sajnos ma még sokkal kevesebb beteg kerül rehabilitációra mint kellene.

vissza az oldal tetejére