Szombaton zárul az Európai Bőrgyógyászati Konferencia

Idén 39. alkalommal rendezték meg az Európai Dermatológiai Kutatási Társaság (ESDR) konferenciáját. Az ESDR éves szakmai találkozóin a biológia, immunológia és a genetika eredményeinek bőrgyógyászati alkalmazhatóságát vitatják meg. A tanácskozáson, amelyet a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikája és a Magyar Dermatológiai Társulat közösen szervezett, 39 ország közel ezer szakembere vesz részt, s 620 tudományos munkát ismertetnek.

"Egy csúcskonferenciáról van szó, amelynek először ad otthont egy kelet-európai ország. A magyarországi bőrgyógyászati kutatások elismerése, hogy ezt a konferenciát idehozták. Az pedig, hogy a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája szervezi, aláhúzza, hogy nagyon komoly kutatás folyik a négy hazai orvosi egyetem bőrklinikáján, amelyeknek a szakemberei negyvennél több tudományos munkát ismertetnek. A nehézségek ellenére eredményesen kutatjuk a bőrgyógyászati megbetegedések hátterét" - mondta Kárpáti Sarolta.

A professzor érdekességként emelte ki, hogy évente három nemzetközi jelentőségű dermatológiai konferenciát szerveznek a világban - egyet-egyet az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. Minden harmadik évben közös, úgynevezett trikontinentális tanácskozást tartanak. Az idén Budapesten bikontinentális konferenciára került sor, a rendezvényhez a japán bőrgyógyászkutatók java része is csatlakozott. Több mint 100 japán résztvevője van, akik hatvannál több tudományos munkát mutatnak be.

A konferencia mottójával kapcsán hangsúlyozta, hogy a bőrrák, az ekcéma és pikkelysömör alatt nem csupán három betegséget kell érteni. Az egyik leginkább rosszindulatú rákféleség, a melanoma, a bőr pigmentált (festékes) daganata. Magyarországon évente 600-800 új esetet diagnosztizálnak, s a betegek száma növekszik. "Ez egy látható daganat, amelyben meghalnak a betegek, ha későn ismerik fel a kórt. Még mindig nagyon sok fiatalt veszítünk el, s nincs érdemi terápiánk. Itt a megelőzésnek és a korai diagnózisnak majdnem olyan szerepe van, mint a kezelésnek" - magyarázta.

Hozzátette: az érdemi előrelépéshez molekuláris szinten kellene megismerni e rosszindulatú daganat sajátosságait. Így lehet majd megállapítani, hogy mely gyógyszer hat a molekulák szintjén. "Mivel nem jutottunk előre az elmúlt ötven esztendőben tapasztalati úton, le kell ásnunk a daganatok kialakulásának mechanizmusáig, s ott kell megkeresnünk azokat a pontokat, amelyeken keresztül befolyásolni tudjuk" - mutatott rá Kárpáti Sarolta. A melanoma esetében az egyik legbiztatóbb momentum, hogy nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időben az alapkutatások. "Reményeink szerint néhány éven belül terápiát tudunk biztosítani azoknak is, akik későn kerültek orvoshoz" - mondta.

Kárpáti Sarolta kitért a bazaliomára is, amely igen gyakori, évente több ezer új eset kerül kórismézésre Magyarországon, ám e bőrdaganat nem ad áttéteket, sebészileg jól kezelhető. A harmadik bőrrákfajta a laphámrák, amely viszonylag gyorsan áttétet ad, ebből évente 1-2 ezer friss esetet fedeznek fel. A kutatók azt vizsgálják, hogy a napfénynek, UV-sugárzásnak és a szoláriumozásnak milyen szerepe van e daganatok kialakulásában.

Az egyik leggyakoribb bőrbetegség, az ekcéma kapcsán Kárpáti Sarolta azt hangsúlyozta, hogy a dermatológusok ma már úgy gondolják, nem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség, alkati adottság kell hozzá. "A hajlam az ekcémás megbetegedésre tulajdonképpen egy láthatatlan különbség az emberek között, ami a bőr védőstruktúrájának valamilyen minimális defektusát, hiányosságát jelzi nekünk" - mondta.

A bőr a szervezet legnagyobb védelmi gátja a külvilággal szemben, e fizikai védőrendszer nélkül kémiai anyagok, allergének, vagy kórokozók egyaránt bekerülhetnek. "A bőr külön immunológiai rendszerrel is rendelkezik, amely ugyanezeket a molekulákat, kórokozókat hárítja el. Egyfelől egy strukturális defektust találtunk az ekcéma esetében - e tárgyban nagyon sok újdonság hangzott el a konferencián -, másfelől a bőr immunrendszerének védekezőképessége módosul. Ez a módosulás teszi alkalmatlanná, hogy kivesse magából a kóros molekulákat, megfelelően reagáljon a bakteriális és vírusfertőzésekre" - összegezte Kárpáti Sarolta.