Tejporral jobban kezelhető a tejallergia

Mindkét módszer alapja, hogy fokozatosan emeli a tejfehérje adagját az allergiás gyerekeknek, így az immunrendszerük újra képes lesz tolerálni ezt az anyagot. A vizsgált 30 beteg felének szervezete mindenféle allergiás reakció nélkül elviselt 8 gramm tejfehérjét. A kétéves időszak végére azonban az is kiderült, hogy a porított tejjel jobb eredményeket lehetett elérni. Az így kezelt gyerekek nagy többségének étrendjébe újból visszaiktathatták a tejet kevesebb és enyhébb tünet mellett. A 6-17 éves gyerekek bevonásával elvégzett vizsgálat eredményéről a Journal of Allergy and Clinical Immunology online kiadása számolt be. Ez az első vizsgálat, mely összehasonlította a két módszer hatékonyságát.

"Az eredményeink felfedték a két megközelítés lényegi különbségeit, és alapot adnak az újabb munkálatokhoz, hogy a súlyosan allergiás gyermekek számára a legjobb kezelést lehessen kifejleszteni" - mondta el a kutatás vezetője, Robert Wood, a gyermekkórház allergológiai és immunológiai osztályának vezetője.

A teljes toleranciát elérő 15 gyerek közül hatnál elmúlt a kezelés hatása, amint abbahagyták a rendszeres tejfogyasztást. A kutatók ezért úgy vélik, hogy fontos napi szinten beiktatni az étrendbe a tolerancia megőrzése és a visszaesés megakadályozása érdekében. Kezdetben az összes résztvevőt tejcseppekkel kezeltek, melyet a nyelvük alá kaptak (SLIT) néhány héten át, amíg valamennyire elviselték a tejet. Tíz gyerek ezt a kezelést folytatta tovább, naponta 7 milligrammnyi adagot kaptak. Tíz másik gyerek napi 1 gramm porított tejfehérjét kapott, a maradék 10 pedig napi 2 grammot.

A nyelv alá adott cseppek hatékonysága jóval alacsonyabbnak bizonyult a tolerancia javításában. A tíz gyerekből csak egy volt képes meginni 2,3 dl tejet a kísérlet végére. A porított fehérjét evő gyerekeknél (orális immunterápia, azaz OIT) azonban a 20-ból 14 járt sikerrel a próbán. A tejporral kezelt csoportban azonban gyakrabban tapasztaltak súlyos allergiás reakciókat, például hasi fájdalmakat és légzési nehézségeket. A kiépített tolerancia megmaradásának vizsgálatához a kutatók arra kérték azt a 15 gyereket, akik átmentek a 8 grammos teszten, hogy ne igyanak tejet, majd újra megvizsgálták őket 1 illetve 6 hét elteltével. A tejmegvonást követően 6 gyereknél jelentkezett ismét az allergia, közülük kettőnél már egy hét elteltével. Még náluk is csak akkor mutatkozott a visszaesés, ha nagyobb mennyiséget ittak meg a tejből. Ami fontos, hogy az OIT-csoport tagjai mindannyian sikeresen visszaillesztették a tejtermékeket napi étrendjükbe. Akik nem mentek át a teszten, azok is ehettek már fagylaltot, esetleg sajtos pizzát.

"Bíztató azt látni, hogy a gyerekek, akik korábban egy csepp tejtől is nagyon betegek lettek, már csak egész enyhe reakciót mutatnak nagyobb adagok esetében is, így drámaian javult az életminőségük" - üdvözölte az eredményeket Corinne Keet, a vizsgálat vezetője, a Hopkins Gyermekkórház gyermekallergológusa. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy mindkét terápia súlyos allergiás reakciókat válthat ki, így orvosi felügyelet nélkül egyiket sem szabad kipróbálni.