Törékeny szilikon protézis

Az egészségügyi termékek biztonságát vizsgáló szervezet megállapította, hogy gyártásához másfajta szilikongélt használtak, mint amivel bevizsgálták és engedélyezték. Kiderült, hogy az úgynevezett PIP-gélt alkalmazták, amely gyorsan szétesik, de a cég, nyilván takarékossági célból azt a fajtát részesítette előnyben, amit Kínában használnak. Összesen két cégnek van engedélye a világon arra, hogy orvosi célra szilikont állítson elő és mindkettő amerikai.

A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak az esztétikai sebészetben használták fel a gyenge minőségű szilikongélt, hanem azoknál is, akiknek rák miatt kellett a mellét rekonstruálni.

Az egészségügyi minisztérium azt tanácsolja azoknak a nőknek, akik mellprotézissel rendelkeznek, hogy vizsgáltassák meg magukat, hogy nem az ominózus protézist ültettek-e be nekik és azt is szükségesnek tartja, hogy az orvosok évenként ekográfiával ellenőrizzék pácienseik mellprotézisének állapotát.

A protéziseket általában tízéves garanciával ültetik be, ez idő után javasolt a cseréjük. Törés külső behatásra, esésre, erős ütésre lehetséges, de ez nem feltétlenül következik be.

Hogy a protézisek területén nincs minden rendben, az is bizonyítja, hogy egy barcelonai bíróság most ítélt egy szintén francia laboratóriumot, a Sebbint 145 ezer eurós kártérítésre. A felperes nőnek egy magánklinikán csináltak mellprotézist 1996-ban, amikor is az orvos biztosította arról, hogy ez nem jár semmiféle kockázattal és a törés valószínűsége nulla. A nő 2003-ban kezdett erős fájdalmat érezni a hónaljában, ezért sürgősen megoperálták. 38 olyan nyirokmirigyet szedtek ki belőle, amelyekbe beszivárgott a szilikon. Másfél évi kezelés után még mindig vannak nála az "incidensnek" nyomai. Az ítélet azon az alapon született, hogy szakértői vélemény szerint a francia cég által készített protézis eredetileg is hibás volt. 2001-ben ideiglenesen felfüggesztették Franciaországban ennek a típusnak a forgalmazását, de erről a nőt nem informálta senki.