Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Hatásos gyógyszer segíti az infarktus utáni gyógyulást

2009. 01. 17 08:47
Nyomtatás kedvencekhez
Amikor Kanadában a társadalombiztosítás a rászoruló betegeknek előzetes engedélyezés nélkül lehetővé tette, hogy azonnal hozzájussanak a klopidogrel tablettához, a koszorúértágítás eredményei lényegesen javultak. A fontos, világszerte érvényes eredményeket a legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a New England Journal of Medicine közölte.
Jól szervezett egészségügyi ellátású országokban heveny szívinfarktus gyanúja esetén a rohammentő késedelem nélkül olyan kórházba viszi a beteget, ahol azonnal szívkatéteres vizsgálat történhet és a súlyosan beszűkült, vagy éppen elzáródott koszorúeret megnyitják, kitágítják. Ennek része az is, hogy szükség szerint ilyenkor a szűkült erekbe becsúsztatnak, akár több, henger alakú fémhálót, sztentet, ami a beteg érszakaszt továbbra is nyitva tartja.
Nehéz megmagyarázni, miért hangzik el olyan ritkán, hogy a magyar szívgyógyászati ellátás ebben világszinvonalú, kiválóan szervezett és eredményeinket sok ország szakorvosai elismeréssel fogadják. Ha az infarktusos beteg csak több órás késéssel kerül a szívkatéteres laboratóriumba, az ma legtöbbször annak a következménye, hogy mellkasi fájdalom esetén nem azonnal rohammentőt hívnak, hanem várakoznak, hátha elmúlik a panasz, vagy a háziorvost keresik.
A koszorúérbe beültetett hengerben azonban megalvadhat a vér és akkor ismét elzáródik, ezért a nemzetközi kezelési ajánlások megfelelő alvadásgátló kezelést ajánlanak: kis adagban a hagyományos aszpirint és az új, igen hatásos klopidogrelt. Az utóbbi gátolja a vérlemezkék összecsapódását, ami alapvető része a véralvadásnak.
A klopidogrel jelenleg a legtöbb betegnek adott gyógyszerek listáján a második, 110 országban hozzák forgalomba. Az életet veszélyeztető koszorúér elzáródás kockázatának csökkentése végett koszorúértágítás után minden beteg szedi ezt a tablettát, aminek adását már a szívkatéterezés előtt elkezdik.
Ez Kanadában is így történt, de a beteg otthonába távozása után először engedélyeztetni kellett a gyógyszer receptre írhatóságát, ami időt vett igénybe és ezért a tabletta további szedése késett. Az előzetes engedélyeztetés ezért csak 1998-tól 2003-ig volt érvényben. Ezt követően már nem kellett külön kérni, hogy a receptet a kezelőorvos fölírhassa, hanem koszorúértágítás után ez automatikusan megtörtént. Ennek hátterében azoknak a szakértőknek a véleménye volt, akik a biztosítónak - az akkor már létező vizsgálati adatokra hivatkozva - javasolták a késedelmet okozó engedélyezés eltörlését.
A biztosító korábbi módszerét azzal indokolta, hogy a gyógyszer drága termék és ha nem is korlátozni kívánja, de figyelemmel szeretné kísérni az ilyen patikaszerek receptre írását, hogy valóban csak azok jussanak hozzá, akiknek erre szükségük van. Hivatkoztak arra, hogy Kanadában 1996 és 2001 között a szív- és érrendszeri gyógyszerek költsége csaknem megduplázódott.
Cynthia A. Jackevicius és munkacsoportja most azt vizsgálta, hogy 2000 és 2005 között Ontario területén hogyan alakult azoknak az idős betegeknek a sorsa, akik heveny szívinfarktus miatt kórházba kerültek, ott megtörténtek a szükséges beavatkozások és ezért utókezelésként szedniük kellett a klopidogrelt. A betegek 2003 előtt a gyógyszerhez csak külön engedélyezés után, az adminisztráció befejezése után jutottak hozzá, 2003-tól viszont a kórházból távozás után, a patikában azonnal megkaphatták.
Az engedélyeztetés időszakában a hazabocsájtás után egy hónappal a betegek 35 százaléka szedte a klopidogrelt, a rászorulók számára azonnal fölírható időszakban ez 88 százalékra növekedett. A korábbi módszer időszakában a kórházi kezelés után átlag 9 nap telt el, amíg a páciens az első tablettát kézhez kapta, míg a későbbi és jelenleg is érvényes szabályozás esetén semmi késés nincsen.
Az igazán meggyőző érv a nehézkes engedélyezés eltörlésére az, hogy a kutatók vizsgálatának tanúsága szerint egy évvel a koszorúértágítás utáni időszakban jelentős szívgyógyászati gond - az infarktus ismétlődése, kórházi újrafelvétel vagy szívhalál - sokkal ritkábban fordult elő, ha a betegek a kórházból távozás után, folyamatos szedték a hatásos tablettát és nem volt késés a gyógyszerellátásban.
"A klopidogrel a gyógyszerkönyv egyik drága készítménye, de amikor megnehezítették a koszorúértágítás után a betegek hozzájutását ehhez a hatásos készítményhez, az jelentősen rontotta a betegek életkilátásait. A biztosítónak mérlegelnie kell a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek korlátozását, ha azoknak az adására késedelem nélkül van szükség" - hangsúlyozta a munkacsoport vezetője.
A kanadai egészségbiztosítás nagy érdeme tehát, hogy már évekkel korábban, az első tudományos eredmények alapján módosította a pénzügyi megfontolások alapján bevezetett gyakorlatot, bizonyítva, hogy a beteg gyógyulását fontosabbnak tartja a fiskális szempontoknál.