Azonosították az emberi szív mestersejtjeit
Kutatóknak sikerült azonosítaniuk azokat a korai mestersejteket (őssejteket), melyekből az emberi szív sejtjei kialakulnak. A későbbiekben a sérült szívszövet kijavítására szolgáló "tapaszokat" is készíthetnek belőlük.
"Az általunk leírt sejtet vélhetően nem használják majd közvetlenül sejtalapú terápiára, mert túlságosan sokféle irányban alakulhatnak ki belőle más típusú sejtek" - mondta el Kenneth Chien, a Harvard Őssejt Intézetének kutatója szerdai telefonos sajtótájékoztatóján. A tanulmány lehetőséget ad annak megértésére is, miként jelenik meg a szívbetegség gyerekeknél és felnőtteknél.
Chien csoportja most olyan köztes sejtek vizsgálatával foglalkozik, melyek már elindultak az átalakulás útján a szívizom és a szív ereinek sejtjei irányában.

Chien csapata kizárólag emberi sejtekkel dolgozott, és meglepve tapasztalták, hogy az emberi szív az - egyébként gyakran vizsgált - egérszívtől eltérően fejlődik. Bár a kiinduló embriók mérete nagyjából azonos, az embernél több mint ezerszer nagyobb szív fejlődik ki, mint a kísérleti egereknél.
Egereknél az elősejtek (progenitor sejtek), csak 48 órán át léteznek. Az egér azonban a megtermékenyülés után három héttel már kifejlődött egyed, míg az embernél ez kilenc hónapig tart.
Kiderült, hogy az emberi szív e korai szívőssejtekből álló "foltokból" alakul ki. Szintén meglepetést jelentett a kutatásban, hogy ezek az "őssejtcsomók" azokon a részeken képződnek, melyek a veleszületett szívhibákkal is összefüggnek.
"A veleszületett szívbetegség az őssejtek betegsége lehet" - véli Chien. Az ilyen szívhibák az újszülöttek akár két százalékát érintik, és gyakran pár napon belüli műtétet tesznek szükségessé.
Teljes szív növesztésére nem gondolnak a kutatók, ám azt nem tartják lehetetlennek, hogy szöveteket hozzanak létre, melyek a sérült területen épülnek be a szívbe.
Chien csoportja pár napos embriókból származó embrionális őssejtekkel dolgozott. Ezek az őssejtek az embrió fejlődése során differenciálódnak, különféle sejttípusok alakulnak ki belőlük.
A kutatásvezető szerint fontos lenne létrehozni egy bankot humán szívelősejtekből, mely forrásként szolgálna a különleges kezelésekhez.
Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?
Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!
Hazánkban péntek délelőtt a többórás kellemes napsütést inkább csak délkeleten zavarja átmeneti felhősödés. Délután a sok napsütés mellett időnként gomolyfelhők növekednek, de inkább csak a Dunántúlon fordulhat elő rövid zápor, zivatar. A szél élénk északkeleti lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 24 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Pénteken a hidegfronti hatás és az azzal járó tünetek fokozatosan megszűnnek, a frontra érzékenyek is megkönnyebbülnek. Néhány fokkal hűvösebb...
Bővebben »
Ezt a funkciót csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe. Kérjük, regisztráljon!
Keresés
- A nordic walking a szívbetegeknek is jót tesz
- Egy gyakran használt antibiotikum árthat a szívnek
- Fenyegeti a fiatalokat a melanóma
- A kudzu segíthet legyőzni az alkoholizmust
- Összefügg a húsevés és a macsóság a férfiak szerint
- Tovább él, aki főzőcskézik
- A háttérben hallgatott zene, jobb teljesítményt eredményez
- Az őssejtbeültetés hosszútávon is hatékony megoldás lehet
- A megszégyenítés nem jó nevelési módszer
- Sok gyógyszert szednek az idősek, ami árthat is