Újabb kudarc a Parkinson-kór őssejt terápiájában
A Parkinson-kórt a dopamin nevű anyagot termelő idegsejtek pusztulása okozza. Mivel ezen idegsejtek agyunk egy jól körülhatárolt területén, az úgynevezett fekete magban helyezkednek el, kézenfekvő megoldásnak tűnhet az elpusztult idegsejtek őssejtekkel történő pótlása, az őssejt terápia.
Elméletileg az őssejtek dopamintermelő idegsejtekké változtatásával az elpusztult sejtek pótolhatóvá és a betegség pedig gyógyíthatóvá válhat.
Annak ellenére, hogy az őssejt-kísérletek története több évtizedes múltra tekint vissza, még mindig számos probléma nem kellően tisztázott a megfelelő eredmény eléréséhez. Az egyik legalapvetőbb kérdés, hogy milyen típusú őssejt alkalmas a hiányzó dopamintermelő idegsejtek pótlására. A különböző helyről származó őssejtek más-más mértékben képesek megtapadni, szaporodni és végső soron dopamintermelő idegsejtté alakulni. Ennél is sokkal összetettebb probléma, hogy az újonnan kialakult sejtek képessé váljanak a környező agyi struktúrákkal kapcsolatot teremteni és az elpusztult idegsejtek szerepét, funkcióját átvenni.
Eddig embrionális és mellékvese velőben található őssejtekkel végezték a legtöbb olyan tudományos kísérletet, melyek a betegeken való kipróbálás fázisáig eljutott. A próbálkozások eredményei két véglet között változtak: Előfordult, hogy egyáltalán nem sikerült tüneti javulást elérni az őssejt terápiával. Ezzel szemben leírtak olyan eseteket is, ahol a kezelés „túl jól sikerült." Az őssejtekből kialakult dopamintermelő idegsejtek egyre több és több dopamint termeltek, ami súlyos fokú túlmozgáshoz vezetett. Ez az eredmény rávilágít egy újabb problémára: jelenleg nem tudjuk az őssejtek szaporodását szabályozni, ami túlzott mennyiségű dopamintermelés mellett szélsőséges esetben túlburjánzáshoz, akár daganatképződéshez is vezethet.

Szakemberek éppen ezért vártak átütő sikereket egy újabb típusú sejt beültetéstől. A 2009. júniusban, Párizsban megtartott 13. Nemzetközi Parkinson-kór és Mozgászavar Konferencián bemutatott kísérlet sorozatban (STEPS trial) 71 Parkinson-kóros beteg vett részt. A 36-70 év közötti betegcsoport esetében az optimális gyógyszeres kezelés mellett is súlyos fokú tünetek voltak észlelhetők. A vizsgálatban résztvevők közel felében az emberi látóideghártya speciális, dopamintermelő sejtjeit ültették be a fekete mag környezetébe, míg a több beteg esetében csak egy úgynevezett „álbeültetést" végeztek. Ezzel a kettős vak módszerrel a műtéti beavatkozás placebo hatását szerették volna a vizsgálat szervezői elkerülni. Egy évvel a beültetést követően azonban nem sikerült számottevő javulást kimutatni a két csoport között, ami a sejtbeültetésen átesett betegek esetében a kezelés hatástalanságára utal.
Jelenleg számos őssejt és génterápiás próbálkozás folyik a Parkinson-kór gyógyítása érdekében. Reményeink szerint az elkövetkező évtizedekben sikerül a fentebb vázolt problémákra megoldást találni és a betegséget meggyógyítani.
Kérdését, hozzászólását írja meg a Parkinson fórumba!
Ezt a funkciót csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe. Kérjük regisztráljon!
Keresés
- A természet Don Juanja
- Fehérje szint méréssel gyorsan kiderül a vesekárosodás
- A kálciumos étrend-kiegészítők szedése elősegítheti a szívrohamot
- Szigorodik az egészségügyi alkalmassági vizsgálat szeptembertől
- A hely, ahol az ördög szórakozik
- Jobban inspirálja a fogyást ha kövérnek nevezik az embert
- Fertőzőbbek a vécélehúzónál járt mobilok
- Melyiket válasszam?
- A Kos gyógynövényei
- Új eljárást alkalmaztak a SOTE-n a világon először