Virtuális megcsalás?

Szakértő szemmel

Hogy egy kapcsolatba mi fér bele, az mindig annak a két embernek a közös döntése kell, hogy legyen, akik ebben a kapcsolatban benne vannak.
A megcsalás témájának is egy ilyen közös döntésnek kell lennie.

A férfiak könnyebben nézik el a nőknek a lelki megcsalást (sokan ezt teljesen félvállról veszik) és szinte megbocsáthatatlannak tartják azt, ha egy nő lefekszik egy másik férfival. A nőknél ez általában pont fordítva van. Így érthető, ha egy nő megijed, amikor azt látja, hogy a párja másik nővel csetel. És az is igaz, hogy amikor az egyik ember szenved valamitől, és a másik arról nem képes lemondani, akkor annak a kapcsolatnak nehéz lesz/lehet a jövője.

Ha két ember már régebb óta együtt van, akkor megtörténhet, hogy idővel az egyik ember elkezd „kifele kacsingatni″ a kapcsolatból. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember már nem szereti a párját, és azt sem, hogy igazán meg akarná csalni. Néha csak „jó″ eljátszani a gondolattal.

Mi emberek ugyanis nagyon különbözünk. Van, aki monogám típus, míg másnak teljesen ellentétes a természetével, hogy egy nővel/férfival élje le az életét. És vannak olyanok is, akiknek szó szerint elég egy nő/férfi, de igénylik az apró ártatlan flörtöket.
A nők evolúciós és antropológiai szempontok alapján talán inkább monogámok, mint a férfiak, de ha a megcsalás pszichológiáját nézzük, akkor azért olyan nagy különbségeket nem találunk nők és férfiak között. Nem azért fog egy férfi megcsalni egy nőt, mert férfi, hanem mert ő ilyen személyiség. És ilyen személyiségű nők is vannak. A különbség talán abban van csak, hogy ki miért csalja meg a párját?

Egy nő sokkal ritkábban csal testi vonzódás miatt, mint egy férfi. Amikor egy nő megcsalja a párját, akkor az a nő általában el van hanyagolva. Egy férfi azonban általában nem a nő lelkéért keres másikat, hanem elsősorban a testéért (vannak persze kivételek, nem is kevesen!).

A férfi olyasmit keres a másik nőben, amit otthon esetleg (már) nem kap meg szexuálisan. Egyes vélemények szerint a férfiaknak sokkal nagyobb az igényük a szexre, mint egy nőnek. A nőnek inkább simogatásra és gyengéd érintésre van szüksége, nem feltétlenül a szexre.
Az apró flörtökre viszont időnként mindenkinek szüksége lehet. Nem azért, mert meg akarjuk csalni a párunkat, hanem azért mert jól esik érezni, hogy tetszünk, hogy megnéznek, bókolnak, figyelnek ránk.

Az internet pedig ilyen szempontból egy különösen érdekes világ. Egy olyan helyzet, ahol a mindenféle hátrányok eltusolhatók, letagadhatók, az ember fel tud venni egy egészen más szerepet, esetenként egy egészen másik személyiséget. El tud játszani helyzetekkel, gondolatokkal, amelyekre a való életben nincs esetleg lehetősége. Ez pedig erős kihívás lehet minden ember számára. Ameddig ez egészséges határokon belül van, addig ezzel nincs gond.
Hiszen az ember csetel, ártatlanul flörtöl, jól érzi magát közben, de még határokon belül elköszön, és visszatér a valódi életéhez, a valódi párjához. A csetelésre rövid időn belül már nem is emlékszik, marad csak a kellemes érzés, hogy „kellek a nőknek″, ettől növekszik az önbizalma és boldogabb lesz. Ha pedig boldogabb, akkor a párját is boldogabbá teheti.

A baj akkor van, ha az ember már nem a valódi életét éli, hanem belemélyül az internetes világba, vagy ha menekül ebbe a világba. Érdemes a partnerünkkel ezekről a dolgokról őszintén beszélgetni, és nem kutakodni utána. A párkapcsolat (ahogy minden meghitt kapcsolat) alapja a bizalom. Ha egy ember nem képes már megbízni a párjában és arra kényszerül, hogy a leveleit, emailjeit olvassa, akkor ott megingott a bizalom. Ebben az esetben az első feladat az, hogy ezt a bizalmat visszaállítsuk egy őszinte, nyílt beszélgetéssel. Hallgassuk meg figyelmesen a párunkat, adjunk neki esélyt, hogy őszintén, félelmek nélkül beszélhessen az érzéseiről, cselekedeteiről, és kérjük ki a véleményét abban, hogy ezt a problémát, hogyan kellene orvosolni.

Ha ez nem sikerül, mert a partner nem tud őszinte lenni, nem hajlandó nyíltan beszélgetni, és változtatni azon, ami nekünk fáj, vagy, mert mi nem vagyunk képesek őt őszintén és elfogadóan meghallgatni, esetleg megbocsátani és újra bízni benne, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy kívánjuk- e folytatni ezt a kapcsolatot, és hogy egyáltalán érdemes-e.