Víziló támadást szenvedett Tutanhamon

Benson Harer 1700 olyan CT-felvételt elemezett, amelyeket egyiptomi tudósok készítettek Tutanhamon múmiájáról 2005-ben - olvasható a Heritage Key.

Az 1968-ban készült röntgenfelvételeken fedezték fel, hogy hiányzik az ifjú fáraó szíve, a szegycsont és a bordák egy része. Az ókori Egyiptomban a szívet a memória, a személyiség és az érzelmek szervének tartották, s balzsamozáskor minden esetben a testben hagyták. Mivel hiányoztak a múmia 1925-ös boncolásakor még meglévő ékszerek is, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két vizsgálat közötti időszakban rablók jutottak be Tutanhamon sírkamrájába, s az ékszerekkel együtt a szegycsontot, bordákat, valamint a szívet is magukkal vitték.

Benson Harer viszont úgy véli, hogy bár az ékszereket kétségkívül ellopták, a bordákat olyan precízen vágták át, hogy azt csakis a balzsamozók végezhették, nem pedig 3500 évvel a fáraó halála után sírrablók, akik aligha pazarolták volna ilyesmire az idejüket.

További bizonyítékot lát az amerikai kutató a balzsamozók által ejtett vágásban, amikor kiemelték az ifjú uralkodó beleit, gyomrát, máját, veséit. Tutanhamon az egyetlen uralkodó, akinél harántmetszést alkalmaztak a hasfalon, hogy eltávolítsák a rekeszizom alatti szerveket.

"Nem vágták át a rekeszizmot, hogy kivegyék a tüdőt. A mellkason egy nagy tépett seb tátongott, közvetlenül kivehették a tüdőt" - magyarázta.

Átlagos esetben a balzsamozó által ejtett metszés föle vallási okokból egy amulettet helyeztek el.

"Mivel a holttestet már így is elcsúfította egy hatalmas seb, értelmetlen lett volna összevarrni és amulettel védeni a hasfalon ejtett metszést" - mutatott rá Benson Harer.

Az amerikai kutató határozottan kizárja annak a lehetőségét, hogy a fiatal uralkodó, ahogy azt korábban feltételezték, száguldó harci szekérről leesve szerezte a sérülést.

"Egy ilyen baleset esetében egyszerűen a nyakát törte volna, de megsérültek volna a végtagjai, a háta, s nem csupán a mellkasa" - jegyezte meg a tudós, aki szerint a fáraóval egy víziló végezhetett.

"Gyors és agresszív vadállatok. A vízilovak több embert ölnek meg, mint bármely más állat. Afrika, ha nem az egész világ legvérengzőbb vadállatairól van szó. Az áldozaton hatalmas tépett sebeket ejtenek, akár félbe is téphetik testét" - hangsúlyozta a tudós, aki szerint e változat mellett szól a Tutanhamon sírkamrájában ábrázolt jelenet, amelyben az uralkodó vízilóra vadászik. Elmélete megmagyarázza viszont, hogy miért hiányzik az a jelenet, amikor víziló támad vadul a csónakra, hiszen ez egy meglehetősen megalázó halál lenne egy uralkodó számára.

Amennyiben valóban víziló okozhatta Tutanhamon halálát, a király kísérete valószínűleg nem tudott időben közbeavatkozni.

"Ha igaz a feltételezés, hogy dongalába volt, Tutanhamon lehetett a leglassúbb a csoportban, a legkönnyebb célpont" - fogalmazott Benson Harer.

A kutató szerint az is előfordulhatott, hogy Tutanhamon nem vízilóra vadászott, hanem csupán madarászott a nádasban.

"Rosszkor volt rossz helyen, s a víziló megtámadta" - jegyezte meg a kutató.