Szemszögek

Vonzódom a saját nememhez is

Szerző: Erdős Olga
2011. 02. 18. 17:16:55

Vonzódom a saját nememhez is Annak ellenére, hogy egyre több ismert ember vállalja fel, hogy a saját neméhez (is) vonzódik, a hétköznapokban még mindig tabu témának számít, hiszen egy dolog egy színészről, énekesről tudni, hogy milyen irányú a vonzalma, és megint más ugyanezt egy ismerősünkről, barátunkról vagy épp a párunkról megtudni. Levélírónk, Andi (33 éves) is kissé faramuci helyzetben van, menne is, maradna is, ráadásul kavargó érzésein túl ott van a háttérben a rögtön ítélő társadalom esetleges véleménye is.

„Sziasztok!

Hát az én történetem kicsit bonyolult eset. Lényeg, hogy házasságban élek 7.éve, előtte közel ugyanennyit voltunk együtt. Csak az a problémám, hogy gyerekkorom óta vonzódom a saját nememhez, vagy inkább szerelmet csak nő iránt tudtam érezni. Volt is egy rövid kapcsolatom, a párom mellett. Aztán a párom miatt, megszakítottam a kapcsolatot, amit nem is bántam. Hosszú idő telt el, meglett a házasság is, elég jól elvoltunk a férjemmel, de sose éreztem iránta szerelmet, inkább szeretetet. Ő olyan típus, aki nem fejezi ki a szerelmét, nagyon zárkózott. Sosem mondta, hogy szeret. Nagyon hiányzott az igazi lánykérés is, olyan ímmel-ámmal ment bele a házasságkötésbe, ami nekem fájt, nem éreztem magamat igazi nőnek. Ráadásul házassági szerződést is kötöttünk, ez is rosszul esett.... elég boldogtalannak éreztem magamat vele végig. Miután összeköltöztünk rá félévre pánikbeteg lettem, és azóta is kezelnek. Tavaly egy művészeti iskolában az egyik tanárnőbe beleszerettem, de nagyon. Úgy éreztem ő is közeledik felém. Az egyik közösségi oldalon, ahol bejelöltük egymást, csupa kétértelmű dolgokat tett fel, amit magamra vettem. Én is raktam fel dolgokat és arra mintegy válaszként ő is folyamatosan rakosgatta a dolgait, zenét, stb. Aztán az iskolában is tekintet, célozgatás stb. formájában úgy éreztem ő is érez irántam valamit (csak nem meri elmondani, amíg ott tanulok?). Ez érthető is. Aztán második évben (esti képzésen vagyok) konkrétan rákérdeztem, hogy nekem szólnak-e a videói, és el is mondtam mit érzek iránta. Azt mondta, azok nem nekem szóltak, hosszú ideje ugyanabba az emberbe szerelmes, és még a diákok is látják, amikor reggelente elkíséri őt a kapuig stb. Szerintetek igazat mondott, vagy csak én reménykedem? Egyszer kértem, hogy találkozzunk, és a szemembe mondja, hogy tényleg nem én vagyok az az ember, de hárított, nem akar találkozni velem. Előtte viszont egyszer meghívott teázni, arra meg én nem mentem. Legutóbbi levélváltásunkkor írtam, hogy nem zargatom tovább, és nem is kell válaszolnia. De mégis válaszolt, és azt írta, hogy arra a bizonyos közösségi oldalra a Kedvesének rakott fel képet. (Miért hívta fel erre a figyelmemet?) Írtam neki, arra a közösségi oldalra, hogy a kezdőlapon sajnos látom továbbra is a képeit, és kérem, hogy ő töröljön ki engem, hogy le tudjak "kattanni" végre, és ne értsek félre többé semmit. Erre nem törölt az ismerősei közül, hanem elolvasta a levelemet (amiben kértem, hogy töröljön), aztán kidobta válaszolatlanul. Ezután 5 napig nem jelentkezett be az oldalra. Én meg közben töröltem őt az ismerőseim közül, és írtam egy utolsó levelet, hogy "nem látom ezután a képeit", sőt később (az 5 nap nem bejelentkezésekor) a saját profilomat töröltem, úgy cakk-pakk. Azóta láttam, hogy tegnap bejelentkezett. Szerintetek szórakozik velem, vagy tényleg nem tehet semmiről, vagy valóban szeret engem? Már nem tudom, mit higgyek. De ha ez a szeretet nála, akkor inkább nem kérek belőle. A férjem már mindent tud, nem akar akadályozni, de látom rajta, hogy nagyon megviseli. Sajnálom őt, mármint a férjemet. Ugye maradjak a férjemmel? Ez az egész ügy nagyon kikészített, ennyire elcsüggedve tán sosem voltam. Ez a hónapok óta tartó bizonytalanság a padlóra küldött teljesen, lehet, hogy az iskolát sem tudom elvégezni. De már nem is akarom igazán, mert mindig összefutok vele. Olyankor csak köszönünk egymásnak. Valaki mondja meg, aki kívülről látja ezt, mitévő legyek? Ne reménykedjek tovább? Hogyan lépjek már túl rajta? Egyszerűen beletekeredtem és nem tudok kimászni. Segítsetek legyetek szíves! Köszönöm!"

Írd meg Te is véleményed, hozzászólásod vagy történeted a Szemszögek fórumba!


Egy lány véleménye Kedves Andi! Azt nem mondom, hogy el kellett volna fogadd azt a tea meghívást, mert az már úgyis csak a múlt, de talán akkor kiderült volna valami. Lehet, hogy eleinte nem értetted félre a jelzéseket, csak aztán a tanárnő megijedt a saját érzéseitől (azért valljuk be, a társadalom meg- és elítélése miatt nem lehet könnyű bevallani önmagunk előtt sem, hogy a saját nemünkhöz is vonzódunk, hát még felvállalni egy ilyen jellegű kapcsolatot). De végül is mindegy, hogy érzett-e irántad valami többet szimpla szimpátiánál, vagy nem, jelenleg egyértelműen azt mondta, hogy van valakije. Tudom, hogy nem könnyű elfogadni, hogy nem viszonozzák az érzéseinket, és az sem lesz egyszerű, hogy az iskolában újra és újra látod, de ne hagyd abba a tanulást, sőt, próbáld kicsit elterelni azzal a figyelmed, hogy jobban belemélyedsz a tanulmányokba. Gondolj arra, hogy nem azért kezdted el, hogy aztán feladd, célod volt vele, hát lebegjen most is ez a szemed előtt! Ami a férjeddel való kapcsolatodat illeti, csak akkor maradj vele, ha tudtok egymásnak még valamit nyújtani, talán elmondhatnád neki, hogy több gyengédségre, figyelemre van szükséged, hogy nőnek érezd magad mellette. Ha hajlandó jobban nyitni, kimutatni az érzéseit (már ha vannak), akkor menthető a házasságotok. A leírtakból azonban nekem úgy tűnik, hogy csak a külvilág miatt mentél bele a kapcsolatba. Érzelmek nélkül, csak sajnálatból ne pazarold el a legszebb éveid. Inkább váljatok el, így neki is lehetőséget adsz, hogy találjon valakit, akivel szeretik egymást, családot alapíthatnak, de te is esélyt kapsz, hogy fiatal, független nőként, szabadon vállald fel önmagad. Szerintem a pánikbetegséged (ami pszichés eredetű) is el fog múlik a megkönnyebbüléssel, a szabadsággal, másrészt könnyebb lesz találnod olyan valakit, legyen az férfi vagy nő, aki megadja neked mindazt az odafigyelést, amire vágysz.		Egy fiú véleménye Kedves Andi! Ha nem is túl bonyolult az eset, amit írsz, de az biztos, hogy nem hétköznapi. Ahogy olvastam a leveledet, én két dolgot nem értettem. Az egyik, hogy ha valaki feltesz egy képet, zenét, videót a közösségi oldalra, azt miből gondoltad, hogy neked szól? Feltételezem, hogy a tanárnőnek több száz, akár ezres nagyságban is vannak ismerősei. A nők mindig túlbonyolítják a dolgokat, ha neked akart volna valamit jelezni, akkor minimum egy levelet írt volna. A másik dolog, hogy miből gondolod, hogy a te felrakott dolgaidat egyáltalán megnézte? Jelzett rájuk vissza valaha is? Gondolj csak bele, hogy mennyi idő lenne minden ismerősének az oldalát végignézni. Mellékesen jegyzem meg, hogy én speciel azt se értem, hogy mi értelme van dokumentálni az életet a neten. Engem teljesen hidegen hagy, hogy ki milyen zenét hallgat, meg hol mit csinált. Ha valaki mégis érdekel (mondjuk barátok) azt meg úgyis megkérdezem. Ezután a rövid vargabetű után, amiben a hozzáállásom jellemeztem a közösségi portálokhoz térjük vissza a felvetésedhez. Abban a dologban nem tudok mit mondani, hogy a férjeddel maradj, vagy ne. Ha nem érzed jól magad vele, akkor nem biztos, hogy vele kellene maradnod, még akkor sem, ha 14 éve vagytok együtt. Viszont a tanárnőt szerintem nyugodtan elfelejtheted. Szerintem olyan dolgokat magyaráztál be magadnak, aminek nem volt valóság alapja.

Szakértő szemmel

Kedves Andi,

Azon túl, hogy a saját nemedhez vonzódsz, úgy vélem, hogy az is bonyolítja a helyzeted, hogy láthatólag nagy szükséged van a szerelemre és a gyengédségre, amit azonban a férjedtől (a leveled alapján) nem kapsz meg.
Ilyen helyzetben gyakran előfordul, hogy az ember máshol keresi a boldogságot, de ebben a "keresésben" bizony nem mindig látunk tisztán. Azt gondolom, hogy ha a tanárnő valóban érezne valamit irántad, amire párkapcsolatot is szeretne alapozni, akkor megkeresné a módját, hogy ezt közölje veled, hiszed a te érzelmeiddel tisztában van- azaz nem kell tartania a visszautasítástól és a csalódástól. Mivel azonban ő láthatólag nem közelít feléd, nagy valószínűséggel félreértettétek egymást, és az egymás felé mutatott rokonszenvet.
A leveled alapján ugyanis az tűnik reálisnak, hogy a tanárnő megkedvelt téged, de nem mint lehetséges partnert, hanem mint nőtársat, barátnőt. Ezt meg kellene próbálnod elfogadni, és tovább kellene lépned.
Érdemes lenne azt is végiggondolnod, hogy a férjeddel való kapcsolatodnak van - e így (minőségi) jövője, hiszen ez a helyzet senkinek sem használ (nem véletlenül lettél pánikbeteg sem, de ezt gondolom sejted).
Lehet, hogy hasznos lenne bejelentkeznetek egy párterápiába, amelynek segítségével mélyebben rálátnátok a kapcsolatotokra (és önmagatokra), és ez által kirajzolódhatna egy szerencsésebb - mindkettőtök számára elfogadható - jövőperspektíva.
Az ugyanis nem megoldás, hogy maradj a férjeddel, hogyha ezt nem követi a kapcsolatotok valódi rendbetétele.
Miután letisztulnak majd benneteket az érzelmek, lehet, hogy rádöbbensz, hogy a tanárnő iránti vonzalom nem több egy fellángoló vonzalomnál, amit felerősített a párkapcsolatodból hiányzó (meg nem kapott) szerelem és gyengédség. Lehet, hogy a boldog párkapcsolat nem a férjed mellett vár, de úgy tűnik, hogy a tanárnő sem az igazi számodra. Ne ess ettől kétségbe, hiszen rögös az út, amely egy kiegyensúlyozott párkapcsolathoz vezet, időbe (és sok közös munkába) telik mire megtaláljuk a nekünk való társat, ezért legyél türelmes.
Ne hozz elhamarkodott döntéseket (pl. a képzés abbahagyása), hiszen letisztult érzelmekkel majd másképp fogsz látni sok mindent. A te dolgod most az, hogy a már említett érzelmeket és kapcsolati hiányosságokat próbáld megoldani, önmagaddal és a férjeddel, lehetőleg párterapeuta bevonásával, mert ebben a helyzetben az adhatna igazán minőségi megoldást. S egyet mindig tarts szem előtt: egy párkapcsolatban csak akkor lehet az ember boldog- függetlenül attól, hogy milyen nemű a partnere-, ha őszinte tud lenni önmagával és a másikkal, és ha őszintén és konstruktív módon tud hozzáállni a felmerülő problémákhoz (adott esetben külső segítséggel).

Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?

Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!

Hazánkban péntek délelőtt a többórás kellemes napsütést inkább csak délkeleten zavarja átmeneti felhősödés. Délután a sok napsütés mellett időnként gomolyfelhők növekednek, de inkább csak a Dunántúlon fordulhat elő rövid zápor, zivatar. A szél élénk északkeleti lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 24 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Pénteken a hidegfronti hatás és az azzal járó tünetek fokozatosan megszűnnek, a frontra érzékenyek is megkönnyebbülnek. Néhány fokkal hűvösebb... Bővebben »