Zen-meditációval a Gázai övezetben a háborús traumák ellen

"Az önápolás nagyon egyszerű eszközeit tanítjuk meg" - magyarázza James Gordon pszichiáter, a Center for Mind-Body Medicine alapítója. A poszt-traumatikus és háborús stressz szakértője párhuzamosan ugyanezt a programot tanítja Izraelben is. Hasonló műhelyeket szervezett már Koszovóban a háború idején, amerikai fiatal hajléktalanoknak, valamint a 2001. szeptember 11-én a World Trade Centernél szolgálatot teljesítő tűzoltóknak is.

"Házam valóságos menedékház lett a háború után" - meséli Naima Ravag, aki bántalmazott nőket kezel. Az izraeli offenzíva idején elárasztották őt a segélykérések, és most azt próbálja kollégáival együtt, hogy megbékéltessék a háborús sokk alatt lévő gázaiakat anélkül, hogy hagyományaikat megsértenék. Például madárénekeket tartalmazó kazettákat tesz fel, ha valaki úgy gondolja, hogy a zenére való mozgást tiltja az iszlám. Kollégája, Ibrahim Junisz a Korán verseire hivatkozik, amelyek előírják, hogy a hithű muzulmánnak edzenie kell a testét és rendesen kell táplálkoznia.

De ha egyesek morognak is, a gázaiak többsége szeretnék úgy éreznie, hogy egy kicsit visszavették kezükbe az életet, miután 21 hónapja, amióta a Hamász erőszakkal átvette a hatalmat a területen, határaik mögé zárva élnek. Gordon szerint egyre nagyobb a kereslet irántuk: a legutóbbi műhelyen 140-en vettek részt, szociális munkások, egészségügyi dolgozók, pedagógusok. Hamarosan terveznek egy újabb műhelyt is, amelyen majd többek között jógaoktatás folyik.

Egyelőre a mély légzés technikáját és a vele járó meditációt sajátítják el, a férfiak a terem egyik oldalán, a nők a másik oldalon. A „szárnysuhogást" egyesek kétkedéssel, mások nevetéssel fogadják, de a többség lelkesen csinálja. A nap végén lelkesen nyilatkozik egy 48 éves egyetemi tanárnő: "Tele vagyok energiával, érzem, ahogy kering a vérem". De azért elismeri, hogy az elején nagyon zavarban volt és nehezen engedte el magát.

A műhelynek az is célja, hogy a résztvevők merjenek beszélni a háborúról. Az egyik csoport, amelyet egy nő irányít, körben ül egy szőnyegen. Egymás után mindegyikük elmeséli, hogy mit élt át. Itt megint megdől egy kulturális tabu, amely tiltja, hogy ismeretlenek előtt bárki kitárulkozzon.

Junisz és Ravag számára ezek hatásos módszerek arra, hogy gyorsan túllépjenek a traumákon. A háború után Junisz körbejárta az áldozatokat, és külön csoportokat szervezett „kategóriák" szerint, például a konfliktus során megözvegyült nőknek.

Gordon a kurzusok között kívánságra akupunktúrás kezeléseket is kínál. És ugyancsak megdöbbentő jelenet Gázában, hogy megjelenik egy teljesen fekete fátyolban lévő nőt, akinek az arca sem látszik, közeledni hozzá, és kezelést kérni.

(www.cmbm.org)